Forex technikai indikátorok: A Bollinger-szalagok használata és értelmezése
A mozgóátlag (MA), a relatív erősségi index (RSI) és a MACD után a Bollinger-szalagok egy másik gyakran használt technikai indikátor, amelyet sok kereskedő diagramján láthatsz.Ezt John Bollinger találta fel az 1980-as években, és úgy néz ki, mintha egy dinamikus „csatorna” alakulna ki az árdiagram körül.
A Bollinger-szalagok fő funkciója, hogy segítsen a kereskedőknek mérni a piaci volatilitást, és értékelni, hogy az aktuális ár viszonylag magas vagy alacsony-e a közelmúltbeli átlagához képest.
A Bollinger-szalagok felépítésének és gyakori használatának megértése egy új eszközt adhat a technikai elemzési eszköztáradhoz.
Ez a cikk egyszerűen bemutatja, mik azok a három vonal, hogyan figyelheted meg velük a piaci volatilitást, és mely kulcspontokra kell figyelned a használat során.
1. A Bollinger-szalagok három vonala: középső, felső és alsó szalag
A Bollinger-szalagok három vonalból állnak, amelyek együtt alkotnak egy az ármozgás körüli csatornát:- Középső vonal / középső szalag (Middle Band): Ez a vonal valójában egy egyszerű mozgóátlag (Simple Moving Average, SMA). A leggyakrabban használt periódus 20. Ez az árak közelmúltbeli átlagos költségét vagy trendközéppontját jelenti.
- Felső szalag (Upper Band): Ez a középső szalag (SMA) értékének és egy adott szorzóval megszorzott szórás (Standard Deviation) összegéből adódik.
- Alsó szalag (Lower Band): Ez a középső szalag (SMA) értékének és ugyanazzal a szorzóval megszorzott szórás kivonásából adódik.

Mi az a „szórás”? (Egyszerű magyarázat)
Nem kell mélyen belemerülnöd a bonyolult matematikai képletekbe.
Csak annyit kell tudnod, hogy a szórás egy olyan mérőszám, amely az adatok szóródását méri.
Itt azt méri, hogy az árak az elmúlt időszakban (amely megegyezik a középső szalag SMA periódusával, általában 20 periódus) mennyire ingadoztak az átlagukhoz (középső szalag SMA) képest.
- Erős ármozgás (magas volatilitás) -> a szórás értéke nő.
- Enyhe ármozgás (alacsony volatilitás) -> a szórás értéke csökken.
A felső és alsó szalag általában a középső szalag +/- 2 szórás értékkel van meghatározva.
2. Csatorna szélessége: a piaci volatilitás „időjárás-jelzője”
A Bollinger-szalagok egyik legkézenfekvőbb és leghasznosabb funkciója, hogy a felső és alsó szalag közötti távolság (azaz a csatorna szélessége) alapján ítéljük meg a piaci volatilitást:- Csatorna szélesedése (Bands Widen): Amikor a felső és alsó szalag közötti távolság jelentősen megnő, az azt jelzi, hogy a piaci volatilitás növekszik, és az árak ingadozása nagyobb lesz.
- Csatorna szűkülése (Bands Narrow / Squeeze): Amikor a felső és alsó szalag nagyon közel kerül egymáshoz, és a csatorna szűkké válik (ezt Bollinger-szalag szorításnak vagy Squeeze-nek nevezik), az azt jelzi, hogy a piaci volatilitás csökken, és az árak viszonylag nyugodt konszolidációs fázisba lépnek.

3. A Bollinger-szalagok gyakori használata és értelmezése (legyél nagyon óvatos!)
A kereskedők a Bollinger-szalagokat potenciális kereskedési jelzések keresésére használják, de az alábbi használati módokat nagyon körültekintően kell alkalmazni, és semmiképpen sem szabad gépies módon követni:- Viszonylagos csúcsok és mélypontok referenciapontjaként:
- Az ár eléri a felső szalagot: Ez azt sugallja, hogy az aktuális ár viszonylag magas a közelmúlt átlagához és volatilitásához képest. Egyesek ezt potenciális „túlvett” jelzésként értelmezik.
- Az ár eléri az alsó szalagot: Ez azt sugallja, hogy az aktuális ár viszonylag alacsony a közelmúlt átlagához és volatilitásához képest. Egyesek ezt potenciális „túlzottan eladott” jelzésként értelmezik.
Az, hogy az ár eléri a Bollinger-szalag felső vagy alsó szélét, nem jelenti feltétlenül az árfordulót! Ez az egyik leggyakoribb hiba a kezdőknél!
Egy erős emelkedő trendben az ár folyamatosan elérheti vagy „végigsétálhat” a felső szalagon ("Walking the Band"), és új csúcsokat érhet el.
Hasonlóképpen, egy erős csökkenő trendben az ár folyamatosan elérheti vagy végigsétálhat az alsó szalagon.
Csak azért, mert az ár eléri a felső szalagot, nem szabad azonnal shortolni, vagy az alsó szalag elérésekor longolni, különösen, ha ez ellentétes a fő trenddel. Mindig kombináld más elemzésekkel (pl. gyertyaminták, trend megerősítése, támasz-ellenállás) a döntés meghozatalához. - Volatilitás kitörési jelzése: „Bollinger-szalag szorítás” (The Squeeze):
- Jelenség: Amikor a Bollinger-szalagok szélessége nagyon szűk (alacsony volatilitás), az általában azt jelzi, hogy a piac energiát gyűjt, és a közeljövőben várható egy nagyobb volatilitású kitörés.
- Potenciális használat: A kereskedők figyelik a szorítás utáni árkitörés irányát. Ha az ár erőteljesen áttöri a felső szalagot, az egy emelkedő hullám kezdetét jelezheti; ha áttöri az alsó szalagot, az csökkenő hullám kezdetét jelezheti.
Figyelem: a „szorítás” önmagában nem jelzi a kitörés irányát. A kitörés lehet hamis is (hamis kitörés). Várni kell egyértelmű kitörési jelzésre, és megfelelő kockázatkezelést kell alkalmazni.
- Támogató trendmegítélés: Az ár főként melyik csatornarészen mozog, segíthet a trend megítélésében. Például egy erős emelkedő trendben az ár nagy részben a középső és a felső szalag között mozoghat.
4. A Bollinger-szalagok korlátai
- Nem önálló kereskedési rendszer: A Bollinger-szalagok által adott jelzések (pl. szalagok elérése, szorítás utáni kitörés) önmagukban nem elegendőek a teljes kereskedési döntéshez, más elemző eszközökkel és módszerekkel kell megerősíteni őket.
- Hátramenetesség: Mivel mozgóátlagokon és múltbeli volatilitáson alapul, a reakció mindig késik a valós ármozgásokhoz képest.
- Nem közvetlenül irányt jósol: A Bollinger-szalagok elsősorban az ár relatív helyzetét és a volatilitás mértékét mutatják, de nem adnak egyértelmű előrejelzést az ár következő irányáról (különösen szorítás esetén).
5. Alkalmas-e a Bollinger-szalag kezdőknek?
- Jó vizuális megjelenítés: A Bollinger-szalagok a volatilitást és az ár relatív helyzetét nagyon intuitív „csatorna” formában mutatják be, ami kezdők számára könnyen megfigyelhető és érthető.
- Könnyen félreértelmezhető: A kezdők legnagyobb kockázata, hogy az alsó vagy felső szalag elérését egyszerűen árforduló jelzésnek tekintik, és veszélyes ellentrend kereskedést folytatnak.
Javaslat:
- A Bollinger-szalag hasznos indikátor kezdők számára, segít megérteni a volatilitás fogalmát és az ár relatív magasságát.
- Először tanulj meg megfigyelni: Adj hozzá Bollinger-szalagokat a Demo számla diagramjaihoz (alapértelmezett 20 periódusú SMA és 2-szeres szórás beállítással). Figyeld meg, hogyan változik a csatorna szélessége a piaci volatilitás függvényében! Hogyan lép kölcsönhatásba az ár a három vonallal? Hogyan „sétál” az ár a szalagokon erős trendekben?
- Értsd meg a „relatív” fogalmát: Ne feledd, hogy a Bollinger-szalagok által definiált „túlvett/túlzottan eladott” állapot relatív a közelmúlt ármozgásához, nem pedig fix 70/30-as szintek, mint az RSI esetében.
- A trendhez való illesztés kulcsfontosságú: Mindig a piaci fő trend kontextusában értékeld a Bollinger-szalag jelzéseit! Például emelkedő trendben az ár visszahúzódása az alsó vagy középső szalaghoz, majd egy bullish gyertyaminta megjelenése potenciális vételi lehetőség lehet. Csökkenő trendben az ár visszapattanása a felső vagy középső szalagtól, majd bearish gyertyaminta megjelenése potenciális eladási lehetőség. Kerüld az ellentrendű shortolást csak azért, mert az ár elérte a felső szalagot egy erős emelkedő trendben.
- Óvatosan kezeld a „szorítás” utáni kitörést: A szorítás a volatilitás növekedését jelzi, de várj egyértelmű, erőteljes kitörésre a csatorna határain túl, és lehetőleg más megerősítő jelzésekre, mielőtt lépsz.
- Támogató eszközként használd: Tekintsd a Bollinger-szalagokat az elemző eszköztárad egyik tagjának, és kombináld trendvonalakkal, támasz-ellenállás szintekkel, gyertyamintákkal, hogy megerősítsd a jelzéseket.
Következtetés
A Bollinger-szalagok egy mozgóátlagból (középső szalag) és a szóráson alapuló felső és alsó szalagból álló technikai indikátor.Intuitíven mutatja a piaci volatilitást (a csatorna szélességén keresztül) és az ár relatív helyzetét a közelmúlt átlagához képest (az ár és a szalagok viszonyán keresztül).
Leggyakoribb használata a volatilitás értékelése, potenciális relatív túlvett vagy túlzottan eladott zónák keresése (de nem közvetlen árforduló jelzésként!), valamint a „Bollinger-szalag szorítás” utáni potenciális kitörési lehetőségek azonosítása.
Kezdők számára értékes tanulási eszköz, de fontos a korlátainak mély megértése, különösen az, hogy a szalagok elérése nem egyenlő az árforduló jelzéssel. Mindig kombináld a piaci trenddel és más elemzési módszerekkel, és ügyelj a kockázatkezelésre.
Ha úgy érzed, hogy ez a cikk hasznos számodra, oszd meg barátaiddal.
Hadd tanuljanak mások is a devizakereskedelemről!
Hadd tanuljanak mások is a devizakereskedelemről!