A Martingale kereskedési stratégia valódi haszonélvezői: A brókerek és az IB-k profitmodelljeinek elemzése.

Miért olyan elterjedt a rendkívül kockázatos Martingale kereskedési stratégia? Ez a cikk üzleti szemszögből vizsgálja a kiskereskedők, az IB-ügynökök és a brókerek érdekeltségi struktúráját, feltárva az A-Book és B-Book modellek mögötti igazságot, és megmutatva, ki a végső győztes ebben a pénz játékban.
  • Ez a weboldal AI-alapú fordítást használ. Ha bármilyen észrevétele vagy javaslata van, kérjük, írjon nekünk. Várjuk értékes visszajelzését! [email protected]
Ez a weboldal AI-alapú fordítást használ. Ha bármilyen észrevétele vagy javaslata van, kérjük, írjon nekünk. Várjuk értékes visszajelzését! [email protected]
    A Martingale (Martingale) egy olyan kereskedési stratégia, amely polarizált reakciókat vált ki a devizapiacon. Egyrészt a látszólag tökéletes tőkegörbéje sok kereskedőt vonz; másrészt a benne rejlő magas kockázati profil számos kereskedési számla teljes tőkéjének elvesztéséhez vezet.

    Érdemes megvizsgálni a következő jelenséget: Mivel a stratégia kockázatai széles körben ismertek, miért olyan elterjedt mégis a piacon? Miért tűnik úgy, hogy a kiskereskedők, a bemutató brókerek (IB-k), sőt még a brókerek is hallgatólagosan tudomásul veszik a létezését?

    Ez a cikk üzleti elemzési szemszögből vizsgálja a Martingale stratégia körüli szereplők pénzügyi motivációit. Mélyrehatóan elemezzük a kiskereskedők, az IB-k és a brókerek szerepét ebben a rendszerben, és rámutatunk arra, hogy ki a végső haszonélvező.    

Kiskereskedők – A pszichológiai torzítások által súlyosan érintett résztvevők

    A kiskereskedők a Martingale stratégia közvetlen felhasználói és a végső kockázatviselők. Ezt a stratégiát főként néhány erős pszichológiai torzítás vezérli.    
           
  1. Vizuális bizalom a tőkegörbe iránt: A Martingale stratégia egyenleg (Balance) grafikonja, mielőtt a számla nullára esne, általában egy stabilan növekvő ferde vonal. Ez a vizuális „stabilitás” erős pszichológiai biztonságérzetet kelt, ami miatt a kereskedők tévesen azt hiszik, hogy ez egy tökéletes kereskedési stratégia.
  2.                                  
  3. Veszteségkerülés (Loss Aversion): A pszichológiai kutatások rámutatnak, hogy az emberek negatív érzése a veszteséggel szemben sokkal erősebb, mint az azonos mértékű nyereségből származó pozitív érzés. A Martingale stratégia alapvető mechanizmusa az, hogy „nem valósítja meg a veszteséget”, hanem növeli a pozíció méretét, és várja a piaci fordulatot. Ez tökéletesen illeszkedik az emberi természet azon hajlamához, hogy elkerülje a veszteség megerősítését.
  4.        
  5. Az azonnali megtérülés pszichológiai igénye: A hosszú távú piaci megfigyelések szerint sok kereskedő aggódik, ha a számláján aznap nincs kereskedés vagy nincs profit. Gyakran kérdezik: „Miért nincsenek új ügyletek?” A „napi megtérülés” iránti pszichológiai igény teszi a Martingale-t, mint egy magas frekvenciájú kereskedési mintát, különösen vonzóvá.
  6.    
   

IB ügynökök – A kereskedési volumen fő mozgatói

    A bemutató brókerek (IB-k) a kiskereskedők és a brókerek közötti közvetítők, akiknek a fő bevételük a vevői tranzakciókból származó jutalékokból származik. Ezért a vevő teljes kereskedési volumene kulcsfontosságú az IB bevételeinek meghatározásában. A Martingale stratégia pedig egy olyan eszköz, amely hatalmas kereskedési volument képes generálni.    
           
  • A kereskedési volumen exponenciális növekedése: A hagyományos kereskedési stratégiák hosszú ideig fix pozícióméretet tarthatnak. A Martingale stratégia esetében azonban a pozíció exponenciálisan növekszik a sorozatos veszteségek után (például: 0.1, 0.2, 0.4, 0.8...). Az IB-k számára ez a jutalékbevétel gyors növekedését jelenti.
  •        
  • Hatékony marketing narratíva: Az IB-k általában bemutatják a potenciális ügyfeleknek a Martingale stratégia történelmi tőkegörbéjét, és olyan kifejezéseket használnak, mint a „stabil havi profit”, a „heti profit” és a „napi kereskedés”. Ez a marketingmódszer közvetlenül kielégíti az első fejezetben említett kiskereskedői pszichológiai igényeket. Az IB-k számára az ügyfél kereskedési volumenének maximalizálása a fő üzleti cél.
  •    
   

Brókerek – A rendszergazdák és a végső haszonélvezők

    A brókerek a piaci szabályok megalkotói, és stabil profitot termelhetnek a kereskedési tevékenységekből. Az „A-könyves” és a „B-könyves” hibrid üzleti modell (Hybrid Model) kulcsfontosságú a bróker szerepének megértéséhez ebben a struktúrában.

   

A-könyves modell (A-Book)

    Ez egy ügynöki modell (Agency Model). Ebben a modellben a bróker a vevő megbízásait közvetlenül a felsőbb szintű likviditásszolgáltatóknak küldi. A bróker profitja a spreadekből vagy a díjakból származik. Ezért az A-könyves modellben a bróker profitál a Martingale stratégia által generált nagy kereskedési volumenből.

   

B-könyves modell (B-Book)

    Ez egy ellenoldali modell (Counterparty Model). Ebben a modellben a bróker nem küldi el a megbízásokat, hanem közvetlenül az ügyfél ellenoldalaként jár el. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél vesztesége a bróker profitja.

    Az iparági szabványos gyakorlatban a bróker kockázatkezelési rendszere automatikusan osztályozza az ügyfelek kereskedési viselkedését. A rendszer a következő jellemzők alapján azonosítja a Martingale stratégia felhasználóit:    
           
  • Nagy frekvenciájú kereskedés.
  •        
  • Extrém rövid tartási idő a nyereséges megbízásoknál, és extrém hosszú tartási idő a veszteséges megbízásoknál.
  •        
  • A stop-loss megbízások használatának hiánya vagy ritka használata.
  •        
  • A pozíció mérete exponenciálisan növekszik az egymást követő veszteségek számával.
  •    
    Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező számlákat a kockázatkezelési rendszer rendkívül nagy valószínűséggel a B-könyvbe sorolja. Amíg az adott számla teljes kockázati kitettsége nem haladja meg a cég elfogadható tűréshatárát, a bróker örömmel lesz az ügyfél ellenoldala, mivel ez egy kiszámítható, nagy valószínűségű profitmodell. A brókernek csak meg kell várnia, hogy a piacon egyszer megjelenjen egy egyirányú trend, hogy megszerezze a számla teljes tőkéjét. Ez a profit általában sokkal magasabb, mint az A-könyves modellből származó díjak.    

Következtetés: A résztvevők szerepének elemzése

    Összefoglalva, egyértelműen meghatározhatjuk az egyes felek szerepét és érdekkapcsolatait ebben a rendszerben:    
           
  • Kiskereskedők: Tőkebiztosítóként szinte az összes piaci kockázatot ők viselik, viselkedésüket pedig elsősorban a nyereségre vonatkozó elvárások és a pszichológiai torzítások vezérlik.
  •        
  • IB ügynökök: A kereskedési tevékenység mozgatórugóiként a kiskereskedők pszichológiai igényeinek kielégítésével ösztönzik a nagy frekvenciájú kereskedést, és ebből a kereskedési volumenen alapuló jutalékokat szereznek.
  •        
  • Brókerek: A rendszergazdák és a végső haszonélvezők. Az A-könyves modellben stabil díjakat keresnek; a B-könyves modellben pedig közvetlenül a kiskereskedők veszteségeiből profitálnak, beleértve az ügyfél tőkéjét is.
  •    
    A valódi haszonélvezők tehát azok a közvetítők, akik képesek a rendszerszintű kockázatok kezelésére, és stabil profitot termelnek a kereskedési tevékenységekből.

    A kereskedők számára kulcsfontosságú, hogy megértsék ezt az üzleti modellt. Bármely, stabilan magas hozamot ígérő kereskedési stratégia értékelésekor gondosan elemezni kell a mögöttes működési mechanizmusokat, és át kell gondolni a szerepét a teljes érdekeltségi struktúrában.
Ha úgy érzed, hogy ez a cikk hasznos számodra, oszd meg barátaiddal.
Hadd tudjon meg több ember is információkat a devizakereskedőkről!