Magas hozam, mély visszaesés: mit mutat a Calmar-ráta?
Képzelje el, hogy két befektetési stratégiát hasonlít össze.
Mindkettő 20%-os évesített hozamot ér el.
A múltbeli teljesítményüket megvizsgálva azonban egy lényeges különbséget fedez fel:
Ha kizárólag az évesített hozamot nézzük, a két stratégia egyformának tűnik.
Az A stratégia legnagyobb történelmi értékvesztése azonban csupán negyede volt a B stratégiáénak.
Ugyanaz a 20%-os hozam. De 10%-os vagy 40%-os visszaesés mellett? Ön melyiket választaná?
A befektetők gyakran a legmagasabb éves hozamot keresik. Sokkal ritkábban teszik fel a kérdést, hogy közben mekkorát eshet a portfóliójuk értéke.
Éppen ezért érdemes megismerni a Calmar-rátát (Calmar Ratio).
Ez a mutató nemcsak a befektetés hozamát vizsgálja, hanem azt is, hogy ezért a hozamért mekkora történelmi visszaesést kellett elviselni.
ETF-ek, részvények és kvantitatív kereskedési stratégiák összehasonlításakor fontos felismeréshez vezet:
A magasabb hozam nem feltétlenül jelent jobb kockázattal korrigált teljesítményt. A kérdés az, hogy megérte-e a hozam a mély visszaesést.
Egyszerűen fogalmazva arra keresi a választ:
Mekkora visszaesést kellett elszenvednie a stratégiának az elért hozamért?
A szokásos képlet:
Calmar-ráta = összetett éves növekedési ütem (CAGR) ÷ a maximális visszaesés (MDD) abszolút értéke
Ahol:
Az összetett éves növekedési ütem (Compound Annual Growth Rate, CAGR) a befektetés meghatározott időszakra vetített évesített növekedési üteme, amely figyelembe veszi a kamatos kamat hatását.
A maximális visszaesés (Maximum Drawdown, MDD) az adott időszakban egy korábbi csúcstól egy későbbi mélypontig bekövetkező legnagyobb százalékos értékcsökkenés.
Például:
Egy stratégia évesített hozama 15%, maximális visszaesése pedig −20%.
A számítás:
15% ÷ 20% = 0.75
Ebben az időszakban tehát az évesített hozam és a maximális visszaesés aránya 0.75.
A Calmar-ráta dimenzió nélküli szám, nem százalékos érték.
Pozitív hozam és azonos számítási módszer mellett a magasabb érték általában azt jelenti, hogy a befektetés több évesített hozamot ért el a legnagyobb történelmi visszaeséséhez viszonyítva.
Fontos azonban hangsúlyozni:
A magasabb Calmar-ráta nem garantál biztonságosabb befektetést vagy jobb jövőbeli eredményt.
A mutató a múltbeli teljesítmény hatékonyságát segít összehasonlítani. Nem jelent nyereségígéretet, és nem szab felső határt a lehetséges jövőbeli veszteségeknek.
Ezért elsősorban a közelmúlt kockázattal korrigált teljesítményének értékelésére alkalmas.
Ha viszont több piaci cikluson át szeretnénk megismerni egy befektetést, ugyanez a képlet a teljes rendelkezésre álló múltra is alkalmazható.
Ebben a cikkben a „CAGR ÷ a maximális visszaesés abszolút értéke” képletet alkalmazzuk, de minden befektetésnél a teljes elérhető időszakra.
Ez a teljes múltra épülő megközelítés a Managed Account Reports Ratio (MAR Ratio) fogalmához kapcsolódik.
Ennek megfelelően különbséget kell tenni:
A következő táblázatok a teljes történelmi időszakra számított évesített hozam/maximális visszaesés arányt mutatják, nem a hagyományos, 36 hónapos Calmar-rátát.
A hosszabb időtáv segít többféle piaci környezetben megérteni a kockázat és a hozam kapcsolatát, ahelyett hogy kizárólag a legutóbbi éveket vizsgálnánk.
A befektetések azonban nem azonos időpontban indultak.
A teljes múlt egy befektetés kockázati profilját mutatja meg. Az igazságos összehasonlításhoz továbbra is azonos időszak szükséges.
Tegyük fel, hogy mindkét stratégiát pontosan ugyanazon három évben, azonos módszerrel vizsgáljuk.
A stratégia:
20% ÷ 10% = 2.00
B stratégia:
20% ÷ 40% = 0.50
A két stratégia évesített hozama megegyezik, az A stratégia Calmar-rátája mégis négyszer akkora.
A különbséget teljes egészében a maximális történelmi visszaesés okozza.
A hozam önmagában elfedheti az érte vállalt kockázatot.
Nézzünk egy másik hipotetikus példát, ugyancsak azonos hároméves időszakra.
A D stratégia kétszer akkora évesített hozamot ért el, mint a C stratégia, maximális visszaesése azonban háromszoros volt.
Ezért a C stratégia Calmar-rátája magasabb.
Jelenti ez azt, hogy a C stratégia minden szempontból jobb befektetés?
Nem. A befektetők hozamelvárásai, likviditási igényei és kockázattűrő képessége eltérő.
A példa mégis lényeges kérdést vet fel:
Megéri a többlethozam a mélyebb visszaesést?
A Calmar-ráta éppen ennek mérlegelésében segít.
Megjegyzés: Az A, B, C és D stratégiák kizárólag oktatási célú, hipotetikus példák. Nem tükrözik egyetlen konkrét ETF, alap vagy kvantitatív stratégia tényleges teljesítményét sem.
Négy ismert befektetési eszközt vizsgálunk.
SPY: SPDR S&P 500 ETF Trust
Az SPY az S&P 500 indexet követi, így nagy amerikai tőzsdei vállalatok részvényeihez biztosít hozzáférést.
QQQ: Invesco QQQ Trust
A QQQ a Nasdaq-100 indexet követi, viszonylag nagyobb súllyal a vezető technológiai és növekedési vállalatokban.
BRK.B: Berkshire Hathaway B osztályú részvények
A BRK.B a Berkshire Hathaway B osztályú részvényeit jelöli. A tőzsdén jegyzett társaság különböző vállalkozásokat és befektetéseket birtokol. Ez egyedi részvény, nem ETF.
BND: Vanguard Total Bond Market ETF
A BND a Vanguard széles amerikai kötvénypiacot lefedő ETF-je. Elsősorban befektetésre ajánlott minősítésű kötvényeket tart, köztük amerikai állampapírokat, vállalati kötvényeket és jelzálogfedezetű értékpapírokat.
A BND nem készpénz és nem kockázatmentes eszköz. Az árfolyamát a kamatok, a hitelkockázati felárak és más piaci tényezők befolyásolják.
A négy befektetés eltérő eszközosztályokhoz tartozik, és különböző kockázati tényezőknek van kitéve.
Nem az a cél, hogy minden helyzetre érvényes győztest hirdessünk, hanem hogy megértsük a hozamok és a történelmi visszaesések közötti különbségeket.
Adatforrások:
Adatmegjegyzések: A táblázat korábban összegyűjtött, 2026. október 20-ig terjedő történelmi teljeshozam-adatokat használ. Az évesített hozamok tartalmazzák az újrabefektetett osztalékok hatását. Az utolsó oszlop a CAGR és a maximális visszaesés abszolút értékének hányadosát mutatja, két tizedesre kerekítve; ez nem a hagyományos, 36 hónapos Calmar-ráta. Az indulási időpontok eltérnek, és a BRK.B egyedi részvény, nem ETF. A táblázat ezért elsősorban az egyes befektetések történelmi hozam- és kockázati profilját mutatja, nem azonos időszakra és kockázati feltételekre épülő rangsor. Közzététel előtt ismét ellenőrizni kell a zárónapot és a forrás számítási módszertanát.
A táblázatból látható, hogy nincs állandó kapcsolat a hosszú távú évesített hozam és a maximális visszaesés között.
Az SPY és a BRK.B például saját történelmi időszakában hasonló évesített hozamot és nagyságrendileg hasonló maximális visszaesést mutatott. Teljes múltbeli hozam/visszaesés arányuk ezért egyaránt körülbelül 0.20.
A QQQ szintén jelentős évesített hozamot ért el, de sokkal mélyebb történelmi visszaesése lejjebb húzta az arányt.
A BND profilja más: alacsonyabb évesített hozam és kisebb történelmi visszaesés. Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy az aránya magasabb a részvénybefektetésekénél.
A kisebb visszaesés nem garantál jobb kockázattal korrigált hozamot. A magasabb hozam sem.
A döntő kérdés a hozam és a visszaesés egymáshoz viszonyított nagysága.
Az SPY és a QQQ igazságosabb összevetéséhez közös időszakot használunk.
Az alábbi adatok 1999. március 10-től 2026. október 20-ig tartanak.
Forrás: Investment Visual | SPY és QQQ történelmi összehasonlítása.
Ebben a közös időszakban a QQQ magasabb évesített hozamot ért el az SPY-nál.
Ugyanakkor a maximális visszaesése is jóval mélyebb volt, ezért a teljes időszakra számított hozam/visszaesés aránya valamivel alacsonyabb lett.
Ez nem jelenti azt, hogy az SPY minden befektető számára jobb választás.
A megállapítás ennél szűkebb:
Ebben az időszakban az SPY valamivel magasabb évesített hozamot ért el a maximális visszaeséséhez viszonyítva, mint a QQQ.
A Calmar-ráta és a teljes múltbeli hozam/visszaesés arány éppen ezért hasznos: olyan különbségeket tesznek láthatóvá, amelyek az évesített hozamból önmagában nem derülnek ki.
A hagyományos Calmar-ráta és a teljes múltbeli hozam/visszaesés arány csak egy-egy eszköz a befektetések teljesítményének értékeléséhez.
Négy fontos korláttal érdemes számolni.
A magasabb ráta tehát nem garantál kisebb későbbi eséseket.
Az azonos képlet ezt a különbséget nem szünteti meg.
Ugyanannak a befektetésnek is eltérő lehet a mutatója különböző időszakokban.
Az eredményeket azonban torzíthatja a múltbeli adatokra való túlillesztés, az adatbeli torzítás, a tranzakciós költségekre vonatkozó feltételezés vagy a piaci környezet változása.
A magas backtesztelt ráta nem bizonyít hasonló eredményt valós kereskedésben.
Nem méri teljeskörűen a tőkeáttételt, a likviditást, a partnerkockázatot, a végrehajtási csúszást (slippage), a koncentrációs kockázatot vagy a hozamok forrását.
Rendkívül alacsony visszaesés mellett a ráta szokatlanul magas lehet. Nulla visszaesés esetén a szokásos osztás nem értelmezhető.
Negatív évesített hozam esetén az önmagában vett ráta szerinti rangsorolás szintén félrevezető lehet.
A Calmar-rátát kiegészítő elemzési eszközként használja, ne végső befektetési ítéletként.
ETF-ek, alapok vagy kvantitatív stratégiák esetében nem elég a közzétett évesített hozamot elosztani a maximális visszaeséssel, majd a legmagasabb értéket választani.
A megbízható összehasonlítás négy alapvető ellenőrzést igényel.
A piaci trendek, a volatilitás és a nagy kockázati események ugyanis eltérhettek.
Jobb először meghatározni a közös időszakot, majd mindkét stratégia CAGR-, MDD- és hozam/visszaesés mutatóját újraszámítani.
Ezért mutatja be a harmadik fejezet a teljes múltbeli adatokat és az SPY–QQQ összehasonlítást egy közös időszakban.
A teljes múltat a befektetés megértésére használja. A befektetések összevetéséhez azonos időszakot válasszon.
Ennek okai lehetnek:
A napi adatokból számolt maximális visszaesés például mélyebb lehet a hó végi értékek alapján számoltnál, mert a hónap közepén bekövetkező nagy esés nem feltétlenül látszik a hónap végén.
Az eltérő adatsűrűség ezért torzíthatja az összehasonlítást.
Az arányok összevetése előtt ellenőrizze az adatok és a számítási módszerek egyezőségét.
A tényleges történelmi teljesítmény a megadott időszakban valóban lezajlott piaci események vagy kereskedések eredményét tükrözi.
A szimulált backtest előre meghatározott kereskedési szabályokat alkalmaz múltbeli adatokra, így hipotetikus eredményt becsül.
A stratégiai célok azt jelzik, mit kíván elérni a stratégia, nem azt, hogy mit ért már el.
E három kategória nem azonos.
Kvantitatív stratégiák esetében vizsgálni kell a költségfeltételezéseket, a paraméterek stabilitását és a hitelesíthető, valós kereskedési előzmények elérhetőségét is.
Egy jó backtest nem bizonyít jó valós kereskedési teljesítményt.
A részvény-ETF-ek, a kötvény-ETF-ek és a kvantitatív stratégiák hozamforrásai és kockázatai különbözhetnek.
Ezért a benchmarknak lehetőleg a stratégia befektetési univerzumát, kockázati profilját és az értékelés célját kell tükröznie.
Nagy amerikai vállalatokat követő ETF esetében az S&P 500 megfelelő viszonyítási alap lehet.
Más piacokon kereskedő vagy eltérő szabályokat használó kvantitatív stratégia esetén azonban egyetlen részvényindex nem feltétlenül elegendő.
Ilyenkor különféle releváns piaci indexeket, készpénzt vagy rövid lejáratú kamatokat és más megfelelő viszonyítási alapokat is érdemes vizsgálni, a kockázatokkal, költségekkel és befektetési célokkal együtt.
A benchmark nem könnyen legyőzhető célvonal. Arra szolgál, hogy megmutassa: az elvállalt kockázatért megfelelő hozam járt-e.
Több benchmark is indokolt lehet. A Calmar-ráta pedig nem helyettesíti a teljes stratégiai elemzést.
Az egységes időszak, a világos módszertan, a teljesítményt alátámasztó adatok és a megfelelő benchmark jelentősen javítják a Calmar-ráta használhatóságát.
Két stratégia azonos hozam mellett is nagyon különböző kockázattal korrigált teljesítményt nyújthat, ha eltérő a maximális visszaesésük.
A magasabb hozamú befektetés pedig nem feltétlenül kínál jobb hozamot a legnagyobb történelmi veszteségéhez viszonyítva.
A Calmar-ráta és a teljes múltbeli hozam/visszaesés arány segít pontosabb kérdéseket feltenni:
Az SPY, QQQ, BRK.B és BND történelmi példái megmutatják, mennyire eltérően alakulhat a hozam és a maximális visszaesés kapcsolata.
Akár ETF-eket, egyedi részvényeket, kötvényeket vagy kvantitatív stratégiákat elemez, az átlátható és összehasonlítható teljesítményadatok alapvetőek.
Nem csak az számít, melyik befektetés hozott többet, hanem az is, melyik hozam illeszkedik céljaihoz és az Ön által értett kockázathoz.
A Calmar-ráta nem végső válasz, hanem jó kiindulópont a befektetések alaposabb értékeléséhez.
A Mr.Forex stratégiai elemzéseit is áttekintheti, és a cikkben bemutatott elvekkel önállóan értékelheti az adatperiódusokat, a kockázati feltételeket és a megfelelő illeszkedést.
Először ellenőrizze az adatok összehasonlíthatóságát. Ezután döntse el, hogy a stratégia megfelel-e az igényeinek.
Kockázati figyelmeztetés: A cikk kizárólag pénzügyi oktatási és általános tájékoztatási célt szolgál. Nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak, és nem jelent nyereséggaranciát. Az A, B, C és D stratégiák adatai hipotetikus oktatási példák, nem konkrét befektetési termékek tényleges eredményei. Az említett ETF-ek és részvények múltbeli teljesítménye nem garantálja a jövőbeli hozamokat. A kvantitatív stratégiák backtestjeit befolyásolhatja a modell túlillesztése, az adatok torzítása, a tranzakciós költség, a slippage és a piaci környezet változása. A backtest eredményei nem bizonyítják a valós kereskedési teljesítményt, és nem ígérnek jövőbeli nyereséget. Minden befektetés kockázatos, és a befektető a befektetett tőkéjének egy részét vagy egészét elveszítheti.
Mindkettő 20%-os évesített hozamot ér el.
A múltbeli teljesítményüket megvizsgálva azonban egy lényeges különbséget fedez fel:
- A stratégia: Maximális visszaesés −10%.
- B stratégia: Maximális visszaesés −40%.
Ha kizárólag az évesített hozamot nézzük, a két stratégia egyformának tűnik.
Az A stratégia legnagyobb történelmi értékvesztése azonban csupán negyede volt a B stratégiáénak.
Ugyanaz a 20%-os hozam. De 10%-os vagy 40%-os visszaesés mellett? Ön melyiket választaná?
A befektetők gyakran a legmagasabb éves hozamot keresik. Sokkal ritkábban teszik fel a kérdést, hogy közben mekkorát eshet a portfóliójuk értéke.
Éppen ezért érdemes megismerni a Calmar-rátát (Calmar Ratio).
Ez a mutató nemcsak a befektetés hozamát vizsgálja, hanem azt is, hogy ezért a hozamért mekkora történelmi visszaesést kellett elviselni.
ETF-ek, részvények és kvantitatív kereskedési stratégiák összehasonlításakor fontos felismeréshez vezet:
A magasabb hozam nem feltétlenül jelent jobb kockázattal korrigált teljesítményt. A kérdés az, hogy megérte-e a hozam a mély visszaesést.
1. Mi az a Calmar-ráta?
A Calmar-ráta egy kockázattal korrigált teljesítménymutató, amely a befektetés évesített hozamát veti össze a legnagyobb történelmi visszaesésével.Egyszerűen fogalmazva arra keresi a választ:
Mekkora visszaesést kellett elszenvednie a stratégiának az elért hozamért?
A szokásos képlet:
Calmar-ráta = összetett éves növekedési ütem (CAGR) ÷ a maximális visszaesés (MDD) abszolút értéke
Ahol:
Az összetett éves növekedési ütem (Compound Annual Growth Rate, CAGR) a befektetés meghatározott időszakra vetített évesített növekedési üteme, amely figyelembe veszi a kamatos kamat hatását.
A maximális visszaesés (Maximum Drawdown, MDD) az adott időszakban egy korábbi csúcstól egy későbbi mélypontig bekövetkező legnagyobb százalékos értékcsökkenés.
Például:
Egy stratégia évesített hozama 15%, maximális visszaesése pedig −20%.
A számítás:
15% ÷ 20% = 0.75
Ebben az időszakban tehát az évesített hozam és a maximális visszaesés aránya 0.75.
A Calmar-ráta dimenzió nélküli szám, nem százalékos érték.
Pozitív hozam és azonos számítási módszer mellett a magasabb érték általában azt jelenti, hogy a befektetés több évesített hozamot ért el a legnagyobb történelmi visszaeséséhez viszonyítva.
Fontos azonban hangsúlyozni:
A magasabb Calmar-ráta nem garantál biztonságosabb befektetést vagy jobb jövőbeli eredményt.
A mutató a múltbeli teljesítmény hatékonyságát segít összehasonlítani. Nem jelent nyereségígéretet, és nem szab felső határt a lehetséges jövőbeli veszteségeknek.
Calmar-ráta és MAR-ráta: mi a különbség?
A hagyományos Calmar-rátát rendszerint az utolsó 36 hónap évesített hozama és maximális visszaesése alapján számítják.Ezért elsősorban a közelmúlt kockázattal korrigált teljesítményének értékelésére alkalmas.
Ha viszont több piaci cikluson át szeretnénk megismerni egy befektetést, ugyanez a képlet a teljes rendelkezésre álló múltra is alkalmazható.
Ebben a cikkben a „CAGR ÷ a maximális visszaesés abszolút értéke” képletet alkalmazzuk, de minden befektetésnél a teljes elérhető időszakra.
Ez a teljes múltra épülő megközelítés a Managed Account Reports Ratio (MAR Ratio) fogalmához kapcsolódik.
Ennek megfelelően különbséget kell tenni:
- Hagyományos Calmar-ráta: Rendszerint az utolsó 36 hónap évesített hozamát és maximális visszaesését használja.
- Teljes múltbeli hozam/visszaesés arány: A teljes elérhető időszakra épül, és fogalmilag a MAR-rátának felel meg.
A következő táblázatok a teljes történelmi időszakra számított évesített hozam/maximális visszaesés arányt mutatják, nem a hagyományos, 36 hónapos Calmar-rátát.
A hosszabb időtáv segít többféle piaci környezetben megérteni a kockázat és a hozam kapcsolatát, ahelyett hogy kizárólag a legutóbbi éveket vizsgálnánk.
A befektetések azonban nem azonos időpontban indultak.
A teljes múlt egy befektetés kockázati profilját mutatja meg. Az igazságos összehasonlításhoz továbbra is azonos időszak szükséges.
2. Azonos hozam, négyszeres Calmar-ráta
Térjünk vissza a kiinduló példához.Tegyük fel, hogy mindkét stratégiát pontosan ugyanazon három évben, azonos módszerrel vizsgáljuk.
A stratégia:
20% ÷ 10% = 2.00
B stratégia:
20% ÷ 40% = 0.50
A két stratégia évesített hozama megegyezik, az A stratégia Calmar-rátája mégis négyszer akkora.
A különbséget teljes egészében a maximális történelmi visszaesés okozza.
A hozam önmagában elfedheti az érte vállalt kockázatot.
Magasabb hozam mindig jobb Calmar-rátát jelent?
Nem feltétlenül.Nézzünk egy másik hipotetikus példát, ugyancsak azonos hároméves időszakra.
A D stratégia kétszer akkora évesített hozamot ért el, mint a C stratégia, maximális visszaesése azonban háromszoros volt.
Ezért a C stratégia Calmar-rátája magasabb.
Jelenti ez azt, hogy a C stratégia minden szempontból jobb befektetés?
Nem. A befektetők hozamelvárásai, likviditási igényei és kockázattűrő képessége eltérő.
A példa mégis lényeges kérdést vet fel:
Megéri a többlethozam a mélyebb visszaesést?
A Calmar-ráta éppen ennek mérlegelésében segít.
Megjegyzés: Az A, B, C és D stratégiák kizárólag oktatási célú, hipotetikus példák. Nem tükrözik egyetlen konkrét ETF, alap vagy kvantitatív stratégia tényleges teljesítményét sem.
3. Valós adatok: ETF-hozamok és visszaesések
Most alkalmazzuk a szemléletet tényleges piaci adatokra.Négy ismert befektetési eszközt vizsgálunk.
SPY: SPDR S&P 500 ETF Trust
Az SPY az S&P 500 indexet követi, így nagy amerikai tőzsdei vállalatok részvényeihez biztosít hozzáférést.
QQQ: Invesco QQQ Trust
A QQQ a Nasdaq-100 indexet követi, viszonylag nagyobb súllyal a vezető technológiai és növekedési vállalatokban.
BRK.B: Berkshire Hathaway B osztályú részvények
A BRK.B a Berkshire Hathaway B osztályú részvényeit jelöli. A tőzsdén jegyzett társaság különböző vállalkozásokat és befektetéseket birtokol. Ez egyedi részvény, nem ETF.
BND: Vanguard Total Bond Market ETF
A BND a Vanguard széles amerikai kötvénypiacot lefedő ETF-je. Elsősorban befektetésre ajánlott minősítésű kötvényeket tart, köztük amerikai állampapírokat, vállalati kötvényeket és jelzálogfedezetű értékpapírokat.
A BND nem készpénz és nem kockázatmentes eszköz. Az árfolyamát a kamatok, a hitelkockázati felárak és más piaci tényezők befolyásolják.
A négy befektetés eltérő eszközosztályokhoz tartozik, és különböző kockázati tényezőknek van kitéve.
Nem az a cél, hogy minden helyzetre érvényes győztest hirdessünk, hanem hogy megértsük a hozamok és a történelmi visszaesések közötti különbségeket.
Hosszú távú hozam és kockázat a kezdetektől
Az alábbi táblázat korábban összegyűjtött, nyilvánosan elérhető piaci adatokon alapul, 2026. október 20-i zárónappal.Adatforrások:
- Investment Visual | SPY történelmi hozamai
- Investment Visual | QQQ történelmi hozamai
- Investment Visual | BRK.B történelmi hozamai
- Investment Visual | BND történelmi hozamai
Adatmegjegyzések: A táblázat korábban összegyűjtött, 2026. október 20-ig terjedő történelmi teljeshozam-adatokat használ. Az évesített hozamok tartalmazzák az újrabefektetett osztalékok hatását. Az utolsó oszlop a CAGR és a maximális visszaesés abszolút értékének hányadosát mutatja, két tizedesre kerekítve; ez nem a hagyományos, 36 hónapos Calmar-ráta. Az indulási időpontok eltérnek, és a BRK.B egyedi részvény, nem ETF. A táblázat ezért elsősorban az egyes befektetések történelmi hozam- és kockázati profilját mutatja, nem azonos időszakra és kockázati feltételekre épülő rangsor. Közzététel előtt ismét ellenőrizni kell a zárónapot és a forrás számítási módszertanát.
A táblázatból látható, hogy nincs állandó kapcsolat a hosszú távú évesített hozam és a maximális visszaesés között.
Az SPY és a BRK.B például saját történelmi időszakában hasonló évesített hozamot és nagyságrendileg hasonló maximális visszaesést mutatott. Teljes múltbeli hozam/visszaesés arányuk ezért egyaránt körülbelül 0.20.
A QQQ szintén jelentős évesített hozamot ért el, de sokkal mélyebb történelmi visszaesése lejjebb húzta az arányt.
A BND profilja más: alacsonyabb évesített hozam és kisebb történelmi visszaesés. Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy az aránya magasabb a részvénybefektetésekénél.
A kisebb visszaesés nem garantál jobb kockázattal korrigált hozamot. A magasabb hozam sem.
A döntő kérdés a hozam és a visszaesés egymáshoz viszonyított nagysága.
SPY és QQQ: magasabb hozam, gyengébb hatékonyság?
Az előző táblázat az egyes befektetések teljes rendelkezésre álló múltját mutatta. Az eltérő indulási időpontok azonban torzíthatják az összehasonlítást.Az SPY és a QQQ igazságosabb összevetéséhez közös időszakot használunk.
Az alábbi adatok 1999. március 10-től 2026. október 20-ig tartanak.
Forrás: Investment Visual | SPY és QQQ történelmi összehasonlítása.
Ebben a közös időszakban a QQQ magasabb évesített hozamot ért el az SPY-nál.
Ugyanakkor a maximális visszaesése is jóval mélyebb volt, ezért a teljes időszakra számított hozam/visszaesés aránya valamivel alacsonyabb lett.
Ez nem jelenti azt, hogy az SPY minden befektető számára jobb választás.
A megállapítás ennél szűkebb:
Ebben az időszakban az SPY valamivel magasabb évesített hozamot ért el a maximális visszaeséséhez viszonyítva, mint a QQQ.
A Calmar-ráta és a teljes múltbeli hozam/visszaesés arány éppen ezért hasznos: olyan különbségeket tesznek láthatóvá, amelyek az évesített hozamból önmagában nem derülnek ki.
4. Mindig jobb a magasabb arány?
Nem.A hagyományos Calmar-ráta és a teljes múltbeli hozam/visszaesés arány csak egy-egy eszköz a befektetések teljesítményének értékeléséhez.
Négy fontos korláttal érdemes számolni.
4.1 A múltbeli veszteség nem korlátozza a jövőbelit
Ha egy stratégia történelmi maximális visszaesése 20% volt, a jövőben ennél sokkal nagyobb veszteséget is elszenvedhet.A magasabb ráta tehát nem garantál kisebb későbbi eséseket.
4.2 Az időszak megváltoztathatja az eredményt
Egy hároméves múlttal rendelkező stratégia és egy több mint húsz piaci évet átélt ETF teljesen eltérő környezetben működhetett.Az azonos képlet ezt a különbséget nem szünteti meg.
Ugyanannak a befektetésnek is eltérő lehet a mutatója különböző időszakokban.
4.3 A backtest nem valódi kereskedés
A kvantitatív stratégiák gyakran történelmi backtestekkel vizsgálják kereskedési szabályaikat.Az eredményeket azonban torzíthatja a múltbeli adatokra való túlillesztés, az adatbeli torzítás, a tranzakciós költségekre vonatkozó feltételezés vagy a piaci környezet változása.
A magas backtesztelt ráta nem bizonyít hasonló eredményt valós kereskedésben.
4.4 Egyetlen mutató nem foglal magában minden kockázatot
A Calmar-ráta elsősorban az évesített hozamot és a maximális történelmi visszaesést használja.Nem méri teljeskörűen a tőkeáttételt, a likviditást, a partnerkockázatot, a végrehajtási csúszást (slippage), a koncentrációs kockázatot vagy a hozamok forrását.
Rendkívül alacsony visszaesés mellett a ráta szokatlanul magas lehet. Nulla visszaesés esetén a szokásos osztás nem értelmezhető.
Negatív évesített hozam esetén az önmagában vett ráta szerinti rangsorolás szintén félrevezető lehet.
A Calmar-rátát kiegészítő elemzési eszközként használja, ne végső befektetési ítéletként.
5. Hogyan hasonlítsuk össze a kockázattal korrigált hozamokat?
A képlet ismerete csak az első lépés. Legalább ilyen fontos a helyes alkalmazás.ETF-ek, alapok vagy kvantitatív stratégiák esetében nem elég a közzétett évesített hozamot elosztani a maximális visszaeséssel, majd a legmagasabb értéket választani.
A megbízható összehasonlítás négy alapvető ellenőrzést igényel.
5.1 Azonos időszakot vizsgáljon
Ha az A stratégia 2010 és 2026, a B stratégia viszont csak 2023 és 2026 közötti eredményeket közöl, az arányok nem rangsorolhatók közvetlenül.A piaci trendek, a volatilitás és a nagy kockázati események ugyanis eltérhettek.
Jobb először meghatározni a közös időszakot, majd mindkét stratégia CAGR-, MDD- és hozam/visszaesés mutatóját újraszámítani.
Ezért mutatja be a harmadik fejezet a teljes múltbeli adatokat és az SPY–QQQ összehasonlítást egy közös időszakban.
A teljes múltat a befektetés megértésére használja. A befektetések összevetéséhez azonos időszakot válasszon.
5.2 Ellenőrizze a számítási módszert
Még azonos időszakra is eltérő hozamokat közölhetnek az adatszolgáltatók.Ennek okai lehetnek:
- Újrabefektetik-e az osztalékokat és egyéb kifizetéseket.
- Levonják-e a kezelési díjakat, jutalékokat és egyéb költségeket.
- Melyik pénznemet és devizaátszámítási módszert alkalmazzák.
- Napi, heti vagy havi adatokból számítják-e a maximális visszaesést.
- Figyelembe veszik-e a tőkeáttételt, a finanszírozási költséget és a tényleges slippage-et.
A napi adatokból számolt maximális visszaesés például mélyebb lehet a hó végi értékek alapján számoltnál, mert a hónap közepén bekövetkező nagy esés nem feltétlenül látszik a hónap végén.
Az eltérő adatsűrűség ezért torzíthatja az összehasonlítást.
Az arányok összevetése előtt ellenőrizze az adatok és a számítási módszerek egyezőségét.
5.3 Válassza szét a tényleges eredményt és a backtestet
Nem minden teljesítményadat bizonyító ereje azonos.A tényleges történelmi teljesítmény a megadott időszakban valóban lezajlott piaci események vagy kereskedések eredményét tükrözi.
A szimulált backtest előre meghatározott kereskedési szabályokat alkalmaz múltbeli adatokra, így hipotetikus eredményt becsül.
A stratégiai célok azt jelzik, mit kíván elérni a stratégia, nem azt, hogy mit ért már el.
E három kategória nem azonos.
Kvantitatív stratégiák esetében vizsgálni kell a költségfeltételezéseket, a paraméterek stabilitását és a hitelesíthető, valós kereskedési előzmények elérhetőségét is.
Egy jó backtest nem bizonyít jó valós kereskedési teljesítményt.
5.4 Válasszon megfelelő benchmarkot
Azonos időszak és módszertan mellett is eltérhet két stratégia befektetési célja.A részvény-ETF-ek, a kötvény-ETF-ek és a kvantitatív stratégiák hozamforrásai és kockázatai különbözhetnek.
Ezért a benchmarknak lehetőleg a stratégia befektetési univerzumát, kockázati profilját és az értékelés célját kell tükröznie.
Nagy amerikai vállalatokat követő ETF esetében az S&P 500 megfelelő viszonyítási alap lehet.
Más piacokon kereskedő vagy eltérő szabályokat használó kvantitatív stratégia esetén azonban egyetlen részvényindex nem feltétlenül elegendő.
Ilyenkor különféle releváns piaci indexeket, készpénzt vagy rövid lejáratú kamatokat és más megfelelő viszonyítási alapokat is érdemes vizsgálni, a kockázatokkal, költségekkel és befektetési célokkal együtt.
A benchmark nem könnyen legyőzhető célvonal. Arra szolgál, hogy megmutassa: az elvállalt kockázatért megfelelő hozam járt-e.
Több benchmark is indokolt lehet. A Calmar-ráta pedig nem helyettesíti a teljes stratégiai elemzést.
Az egységes időszak, a világos módszertan, a teljesítményt alátámasztó adatok és a megfelelő benchmark jelentősen javítják a Calmar-ráta használhatóságát.
6. Összegzés: nézzen a hozam mögé
Az évesített hozam csak egy részét mutatja a befektetés történetének.Két stratégia azonos hozam mellett is nagyon különböző kockázattal korrigált teljesítményt nyújthat, ha eltérő a maximális visszaesésük.
A magasabb hozamú befektetés pedig nem feltétlenül kínál jobb hozamot a legnagyobb történelmi veszteségéhez viszonyítva.
A Calmar-ráta és a teljes múltbeli hozam/visszaesés arány segít pontosabb kérdéseket feltenni:
- Mekkora évesített hozamot ért el a befektetés?
- Mekkora volt a legnagyobb történelmi visszaesése?
- Összehasonlíthatók-e az időszakok és a módszerek?
- Megfelelő-e a választott benchmark?
Az SPY, QQQ, BRK.B és BND történelmi példái megmutatják, mennyire eltérően alakulhat a hozam és a maximális visszaesés kapcsolata.
Akár ETF-eket, egyedi részvényeket, kötvényeket vagy kvantitatív stratégiákat elemez, az átlátható és összehasonlítható teljesítményadatok alapvetőek.
Nem csak az számít, melyik befektetés hozott többet, hanem az is, melyik hozam illeszkedik céljaihoz és az Ön által értett kockázathoz.
A Calmar-ráta nem végső válasz, hanem jó kiindulópont a befektetések alaposabb értékeléséhez.
Ismerje meg a kvantstratégiák hozamát és kockázatkezelését
Ha már ismeri a hosszú távú ETF-befektetéseket, és további hozamforrásokat szeretne felfedezni, érdemes megvizsgálnia, hogyan dokumentálják a kvantitatív kereskedési stratégiák a teljesítményüket, maximális visszaesésüket és kockázatkezelési szabályaikat.A Mr.Forex stratégiai elemzéseit is áttekintheti, és a cikkben bemutatott elvekkel önállóan értékelheti az adatperiódusokat, a kockázati feltételeket és a megfelelő illeszkedést.
Először ellenőrizze az adatok összehasonlíthatóságát. Ezután döntse el, hogy a stratégia megfelel-e az igényeinek.
Kockázati figyelmeztetés: A cikk kizárólag pénzügyi oktatási és általános tájékoztatási célt szolgál. Nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak, és nem jelent nyereséggaranciát. Az A, B, C és D stratégiák adatai hipotetikus oktatási példák, nem konkrét befektetési termékek tényleges eredményei. Az említett ETF-ek és részvények múltbeli teljesítménye nem garantálja a jövőbeli hozamokat. A kvantitatív stratégiák backtestjeit befolyásolhatja a modell túlillesztése, az adatok torzítása, a tranzakciós költség, a slippage és a piaci környezet változása. A backtest eredményei nem bizonyítják a valós kereskedési teljesítményt, és nem ígérnek jövőbeli nyereséget. Minden befektetés kockázatos, és a befektető a befektetett tőkéjének egy részét vagy egészét elveszítheti.
繁體中文 
العربية 
বাংলা 
简体中文 
香港中文 
Čeština 
Dansk 
Nederlands 
English 
Français 
Deutsch 
Ελληνικά 
हिन्दी 
Magyar 
Bahasa Indonesia 
Italiano 
日本語 
한국어 
Bahasa Melayu 
Norsk bokmål 
Polski 
Português do Brasil 
Português 
Română 
Русский 
Español de Argentina 
Español de México 
Español 
Svenska 
ไทย 
Türkçe 
Українська 
اردو 
Tiếng Việt