Vettem egy széles piaci ETF-et. Miért fektessek más eszközökbe is?
„Már vettem egy széles piacot lefedő ETF-et, így egyszerre több száz vállalatba fektetek. Miért kellene másba is befektetnem?”
Ha Ön is feltette ezt a kérdést, az teljesen érthető.
Sok hosszú távú befektető számára a szélesen diverzifikált részvény-ETF-ek hasznos eszközök a vagyonépítéshez.
Nem kell egyesével részvényeket válogatnia: részesedhet a teljes piac növekedéséből, miközben mérsékli egyetlen vállalat kudarcának kockázatát.
Egy fontos kérdésről azonban gyakran megfeledkezünk:
Az ETF csökkenti az egyedi részvénykockázatot. De mi mérsékli az egész piac kockázatát?
Több ETF birtokában is előfordulhat, hogy ugyanazokba a vállalatokba fektet többször, vagy teljes vagyonát hasonló piaci kockázatoknak teszi ki.
A múltbeli adatok szerint még a több száz vállalatot tartalmazó nagy részvény-ETF-ek is elszenvedtek 50%-ot meghaladó visszaesést, amelyből olykor évekig tartott a felépülés.
Ezért a portfólió kialakításakor érdemes megérteni az állományok átfedését, a korrelációt és a kockázatkezelést.
A valódi diverzifikáció nem csupán több befektetési terméket jelent, hanem eltérő hozamforrások kombinálását.
Az ETF-ek és a kötvények példáján bemutatjuk a vállalatspecifikus és a piaci kockázat különbségét, a pozitív és alacsony korreláció jelentőségét, valamint azt, hogyan befolyásolhatják további stratégiák a portfólió kockázat-hozam profilját.
Pénze egyetlen részvény helyett számos nagy amerikai tőzsdei vállalat között oszlik meg.
Ez a kockázatmegosztás valóban értékes.
Ha egy vállalat rosszul működik, csalódást keltő eredményeket közöl vagy jelentősen esik a részvényárfolyama, más vállalatok részben ellensúlyozhatják a veszteséget.
De mi történik, ha az egész piac visszaesik?
Ezt recesszió, pénzügyi válság, elszabaduló infláció vagy a kockázatos eszközökből való általános tőkekivonás is kiválthatja.
Ilyenkor egy több száz vállalatot tartó ETF is jelentősen veszíthet értékéből, mert a részvények egyszerre esnek.
Ennek oka:
Az ETF megoszthatja az egyedi részvények kockázatát, de a teljes piac szisztematikus kockázatát nem tudja teljesen megszüntetni.
Sokféle vállalatban van részesedése, de mindegyikre hatnak a közös gazdasági körülmények és piaci tényezők.
Mintha a tojásokat több száz kosárba rakná, majd az összes kosarat ugyanarra a teherautóra tenné.
Egyetlen kosár sérülésének esélye csökken, de ha az egész teherautó felborul, minden kosár egyszerre károsodhat.
Egy széles ETF sok vállalat részvényével csökkenti a vállalatspecifikus kockázatot (A helyzet), ám az egész piac zuhanásakor megmarad a közös szisztematikus kockázat (B helyzet).
Ha azonban három különböző nevű ETF nagyrészt ugyanazokat a vállalatokat tartja, az olyan, mint három kosárban majdnem ugyanazokat a tojásokat tárolni.
A portfóliójában például szerepelhet:
Ezek eltérő indexet vagy kiválasztási szabályokat követhetnek, mégis ugyanazokat a nagy technológiai vállalatokat tarthatják.
Ha ugyanaz a vállalat több ETF-ben is szerepel, az Ön tényleges kitettsége nagyobb lehet a vártnál.
Három ETF nem feltétlenül jelent három egymástól független kockázati forrást.
Képaláírás: Különböző ETF-ek ugyanazokat a cégeket tarthatják. Ne csak az ETF-ek számát nézze: vizsgálja meg a mögöttes részesedéseket és azok súlyát is.
Az átfedő állomány azonban nem az egyetlen gond.
Két teljesen eltérő vállalatokat tartó ETF is hasonlóan reagálhat a kamatokra, a gazdasági növekedésre és a piaci hangulatra, ezért válság idején együtt eshetnek.
Így az eszközallokáció következő kérdése nem az, hogy „hány további részvényt vegyek?”, hanem:
Vannak-e a portfóliómban a részvénypiacon kívüli hozamforrások?
Értéke -1 és +1 között lehet.
Két nagy amerikai vállalatokra épülő ETF árfolyama nagyon hasonlóan alakulhat, még akkor is, ha más a nevük és a szolgáltatójuk.
Két erősen korreláló ETF birtoklása ezért nem feltétlenül javítja érdemben a kockázatmegosztást.
Amikor az egyik eszköz gyengén teljesít, a másik mozgása ellensúlyozhatja azt.
Bizonyos piaci helyzetekben részvények és államkötvények között negatív korreláció volt megfigyelhető.
Fontos azonban: A részvények és a kötvények korrelációja nem mindig negatív.
Ha az infláció és a kamatok gyorsan emelkednek, mindkettő egyszerre veszíthet értékéből.
Ezért a kötvények részvénykockázatot ellensúlyozó képessége a piaci környezettől függ.
Például:
Ez nem jelenti azt, hogy egy nulla közeli korrelációjú stratégia nem okozhat veszteséget, vagy eső részvények mellett biztosan nyer.
Mindössze azt jelenti:
Hozama nem feltétlenül követi a részvénypiac irányát.
A nulla közeli korreláció (r ≈ 0) nem jelent teljes függetlenséget. Nemlineáris kapcsolatok is fennállhatnak, szélsőséges helyzetekben pedig mindkét eszköz egyszerre veszíthet.
Pozitív korrelációnál (r > 0) az eszközök inkább együtt mozognak, negatívnál (r < 0) ellentétesen, nulla közelében (r ≈ 0) pedig nincs világos lineáris kapcsolat.
Azoknak, akik már sok széles ETF-et tartanak, ez az eltérő mozgás fontos lehet az eszközallokáció során.
A diverzifikáció célja nem minden eszköz emelkedése, hanem hogy a teljes portfólió ne függjön túlságosan ugyanazoktól a tényezőktől.
„Az ETF mellett kötvényalapom is van. Ez nem elegendő?”
A részvények és kötvények kombinációja az eszközallokáció klasszikus megoldása.
A részvények jellemzően a hosszú távú növekedést szolgálják, míg a jó minőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak, és bizonyos helyzetekben enyhíthetik a részvényárfolyamok ingadozását.
A részvények és kötvények azonban nem minden helyzetben ellensúlyozzák egymás kockázatát.
A magas infláció, a gyors kamatváltozás vagy a piaci likviditás romlása egyszerre terhelheti mindkét eszközosztályt.
Így a részvény-ETF-ekből és kötvényalapokból álló portfólió is kitett maradhat a közös piaci tényezőknek.
Egyes befektetők ezért más hozamforrásokat is megvizsgálnak, például:
Ezek a megoldások nem feltétlenül jobbak az ETF-eknél vagy a kötvényeknél, és nem mindegyikük korrelációja alacsony.
Néhányuk azonban vizsgálatra érdemes, mert eltérő szabályokkal, pozíciókkal és kockázati forrásokkal nyújthat lehetőségeket.
Az eszközallokáció nem szünteti meg az eséseket, hanem csökkenti a függést egyetlen piaci helyzettől.
A portfólió kockázata nem egyszerűen az egyes befektetések kockázatainak összege: az egymás közötti korreláció is számít.
Képzeljen el két különböző hozamforrást.
Az A eszköz egy széles részvény-ETF, a B eszköz pedig a részvénypiaccal alacsony korrelációjú befektetési stratégia.
Ha a B eszköz saját kockázata, költsége és várható hozama elfogadható, megfelelő kombinációjuk csökkentheti a portfólió teljes ingadozását.
Miért?
Mert értékük nem feltétlenül ugyanakkor emelkedik vagy csökken.
Ha az egyik eszköz gyengén teljesít, a másik viszonylag stabil maradhat, vagy más hozammintát követhet.
Ez a lehetséges kiegészítő hatás a hatékony diverzifikáció egyik fő előnye.
Ha portfólióját 50%-os arányban osztja meg köztük, az elméleti éves volatilitás körülbelül 14.1%-ra csökkenhet, szemben az egyes eszközök 20%-ával.
A grafikon a diverzifikáció hatását kizárólag hipotetikus árfolyampályákkal szemlélteti: Még ha A és B végül pozitív hozamot is ér el, közben jelentősen ingadozhatnak. Alacsony korrelációjú eszközök kombinálása hasonló várható hozam mellett csökkentheti a volatilitást és egyenletesebbé teheti a portfólió pályáját.
Ezt nevezzük „diverzifikációs előnynek”.
A bemutatott növekedési görbék csupán hipotetikus példák, nem tényleges befektetési eredmények. A valós eredmény a hozamoktól, változó korrelációktól, súlyoktól, kereskedési költségektől és további kockázatoktól függ. Az alacsony korreláció nem garantál nyereséget.
Hanem azt, hogy:
Hasonló várható hozam mellett mérsékelhetők a portfólió ingadozásai.
Így javulhat a „kockázattal korrigált hozam”, amely a hozamot az érte vállalt kockázathoz viszonyítja.
A hosszú távú befektetőknek ezért a teljes hozam mellett a volatilitást és a maximális visszaesést is figyelniük kell.
A kihívás nemcsak egy hosszú távon növekedésre képes befektetés kiválasztása, hanem a megfelelő terv követése jelentős piaci ingadozások idején is.
Ismeri a hosszú távú részvénybefektetés előnyeit, és elfogadja a normális ingadozásokat.
Egy alacsony korrelációjú stratégia hozzáadásának célja nem feltétlenül a magasabb hozam, hanem a részvénypiaci függés csökkentése lehet.
Hasonlítsunk össze három lehetséges eszközallokációt.
Hátránya, hogy elsősorban részvénypiaci kockázatot visel, így egy jelentős korrekció az egész portfólió értékét csökkentheti.
A jó minőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak és bizonyos körülmények között tompíthatják az ingadozásokat. Ugyanakkor kamat- és hitelkockázatuk van, és a részvényekkel együtt is eshetnek.
Ha a korreláció alacsony marad, és a stratégia saját kockázat-hozam profilja elfogadható, az javíthatja az eszközallokáció egészét.
A kvantitatív stratégiák is hordoznak tőkevesztési, modell-, likviditási, tőkeáttételi és végrehajtási kockázatot. A korábban alacsony korreláció nem garantál védelmet súlyos piaci mozgások idején.
E három változat közül egyik sem minden helyzetben a legjobb. Nem kell kizárólag a részvények, a kötvények vagy a kvantitatív stratégiák közül választani.
Mindhárom terület kombinálása is lehetséges.
Az ábra három portfólió hipotetikus maximális visszaesését hasonlítja össze: A (100% széles ETF) −32%, B (ETF + kötvények) −24%, C (ETF + alacsony korrelációjú stratégia) −18%.
A további hozamforrások mérsékelhetik a visszaesést, ám ezek nem valós eredmények; a tényleges hatást történelmi adatokkal kell vizsgálni.
A valóságban azonban még a több száz vállalatot tartalmazó részvény-ETF-ek is sokak várakozásánál mélyebb eséseket szenvedtek el.
Maximális visszaesés (Maximum Drawdown, MDD) Egy befektetés értékének legnagyobb csökkenése egy korábbi csúcstól az utána következő mélypontig a vizsgált időszakban.
A veszteség mértéke mellett fontos, mennyi idő telt el a csúcstól a mélypontig, illetve a mélyponttól a korábbi csúcs visszaéréséig.
Az alábbi táblázat az SPY és a QQQ néhány kiválasztott történelmi eseményét mutatja.
A történelmi adatok forrásai:
Adatokkal kapcsolatos megjegyzések: A történelmi adatok újrabefektetett osztalékokkal korrigált napi záróárakon, vagyis teljes hozamokon alapulnak. A hónapok közelítő értékek. A csúcstól a teljes helyreállásig tartó idő egyes piaci eseményekre vonatkozik, nem egy ETF átlagos helyreállási idejére. Az SPY adatai 2026. szeptember 30-ig, a QQQ adatai 2026 októberéig terjednek. A puszta árfolyamhozam és az újrabefektetett osztalékokkal számított teljes hozam eltérő visszaeséseket és dátumokat eredményezhet.
A táblázat szerint az SPY a 2008-as válság alatt mintegy 55.2%-ot veszített, és majdnem öt év kellett az előző csúcs teljes visszaéréséhez.
A 2000-es technológiai buborék kipukkanásakor a QQQ maximális visszaesése körülbelül 83% volt, és közel tizenöt évig tartott az előző csúcs visszaérése.
Ezzel szemben a 2020-as járvány miatti zuhanás után az SPY nagyjából fél év alatt elérte korábbi csúcsát.
A maximális visszaesés a veszteség mélységét, a helyreállási idő a várakozás hosszát mutatja.
A hosszú távú befektetés legnehezebb része nem mindig csupán lelki teher.
Tegyük fel, hogy Ön 40 éves, és havonta US$500 összeget fektet egy széles ETF-be.
Érti a rendszeres befektetés elvét, és az árfolyamesés idején is folytatná a vásárlást.
Recesszióban azonban az árfolyamok esésével egy időben elbocsátások is történhetnek, és elveszítheti munkajövedelmét.
A lakáshitel törlesztése, a mindennapi kiadások és a gyermekek oktatási költségei ettől még megmaradnak.
Elegendő vésztartalék nélkül előfordulhat, hogy a szükséges kiadásokhoz veszteséggel kell eladnia ETF-jét.
A hosszú távú befektetés elvét érteni egy dolog; elegendő likviditással kitartani mellette egy másik.
Nyugdíjasként is jelentkezhet ez a gond: piaci visszaesés idején a megélhetéshez szükséges kivétek csökkentik a későbbi helyreállásban részt vevő tőkét.
A várható hozam mellett ezért a mély visszaesésekre és a likviditáshiány kockázatára is fel kell készülni, hogy hosszú távú tervét tarthassa.
A maximális visszaesés tehát az eszközallokáció átfogó értékelésének része.
A megfelelő összetétel céljaitól, kockázatviselő képességétől, időtávjától és az eszközök portfólión belüli szerepétől függ.
Néha fontosabb a kérdés:
„Szükségem van olyan hozamforrásra is, amely nem a részvénypiac emelkedésétől függ?”
A Mr.Forex kvantitatív kereskedési stratégiáival ezt a másfajta befektetési szemléletet kívánja bemutatni.
A stratégiák értékelésének egyik fontos mérőszáma a hozamaik történelmi korrelációja a teljes részvénypiaccal.
Ha azonos időszak és gyakoriság alapján számított hozamokat hasonlítunk össze, és a korrelációs együttható 0 körüli, a vizsgált időszakban nem volt egyértelmű lineáris kapcsolat a stratégia és a piac hozamai között.
Egy ilyen stratégia ezért a hagyományos részvény-ETF-ektől eltérően viselkedhet az eszközallokációban.
A múltbeli korreláció azonban a piaci környezettel együtt változhat. A korábbi alacsony korreláció nem garantálja, hogy később is alacsony marad.
Az ETF-ek továbbra is a hosszú távú portfólió magját alkothatják, a kvantitatív stratégiákat pedig lehetséges kiegészítő hozamforrásként lehet vizsgálni.
Nem pusztán a stratégia önálló hozama a fontos, hanem az is:
Hogyan változik a teljes portfólió kockázat-hozam profilja, ha meglévő ETF-je mellé hozzáadja ezt a stratégiát?
Például kérdezze meg:
Az eszközallokációs döntések középpontjában ezeknek a kérdéseknek kell állniuk.
Figyeljen továbbá az alábbiakra:
A Mr.Forex nem mindenáron a legmagasabb hozam elérésére törekszik, hanem az ésszerű hozam mellett a visszaesések és a befektetéssel járó terhek kezelésére is hangsúlyt helyez.
Első a kockázatkezelés, nem a gyors meggazdagodás hajszolása.
Ha szeretné eldönteni, hogy egy alacsony korrelációjú kvantitatív stratégia illik-e portfóliójába, befektetés előtt tekintse át a Mr.Forex teljesítmény- és kockázati mutatóit.
Ha ezt a függést tovább mérsékelné, vizsgálhat kötvényeket vagy más alacsony korrelációjú eszközöket, és azok hatását a portfólió teljes kockázatára.
Az S&P 500-at, a Nasdaq 100-at és a nagy növekedési részvényeket követő ETF-ek például ugyanazokat a nagy technológiai cégeket is tarthatják.
Ezért ne csak az ETF-ek számát nézze, hanem az egyes részesedéseket, súlyokat és teljes piaci kitettségét is.
Ez nem jelent teljes függetlenséget, és nem zárja ki a veszteségeket.
A negatívan korreláló eszközök bizonyos piaci ingadozásokat közvetlenebbül ellensúlyozhatnak, de ez a kapcsolat megváltozhat.
A nulla közeli korrelációjú eszközök viszont eltérő hozamforrást kínálhatnak.
Mindkét esetben mérlegelni kell a hozamot, a volatilitást, a költségeket és a szélsőséges piaci kockázatokat is.
A kvantitatív kereskedés előre meghatározott szabályokra, statisztikai modellekre vagy számítógépes programokra épülő kereskedési módszer.
Stratégiától függően a részvénypiaccal való korreláció pozitív, negatív vagy alacsony lehet. A tényleges kapcsolatot a teljesítményadatokból kell mérni.
Az eredmény a stratégia saját volatilitásától, az ETF-fel való korrelációjától, a portfóliósúlyoktól és a piaci környezettől függ.
Egy önmagában nagyon kockázatos stratégia nulla közeli korreláció mellett is növelheti a teljes kockázatot.
A nyugodt időszakok kisebb volatilitása nem garantál védelmet a szélsőséges események veszteségeivel szemben.
A 2008-as pénzügyi válság alatt az SPY például mintegy 55.2%-ot esett, és közel öt évig tartott teljesen visszaérnie a korábbi csúcsára.
Hosszú távú növekedési lehetőség mellett is fel kell készülnie az átmeneti veszteségekre és akár hosszú helyreállási időszakokra.
A kvantitatív kereskedés más hozamforrást nyújthat, de a másolásos kereskedés tőkevesztési, végrehajtási eltérési és stratégiai meghibásodási kockázatokkal jár. Előbb ismerje meg a feltételeket és kockázatokat.
Nem csupán az a kérdés, hogy van-e már ETF-je, hanem hogy az új stratégia érdemben kiegészítheti-e a teljes portfólióját.
Különböző vállalatok részvényeinek megvásárlása azonban nem ugyanaz, mint egy valóban diverzifikált portfólió összeállítása.
Az előbbi a részvénypiacon belül osztja meg a kockázatot, az utóbbi a teljes vagyon azonos kockázati tényezőktől való függését igyekszik csökkenteni.
Az SPY és a QQQ történelmi visszaesései bizonyítják, hogy még a több száz céget tartalmazó ETF-ek is mélyen eshetnek válságokban, és évekbe telhet a helyreállás.
A hosszú távú befektetőnek ezért nemcsak a növekedésben kell bíznia, hanem a hozzá vezető út kockázatait is bírnia kell.
A részvények, kötvények és alacsony korrelációjú kvantitatív stratégiák eltérő feladatot láthatnak el egy portfólióban.
Nem feltétlenül kell egymást helyettesíteniük; az számít, hogyan egészítik ki egymást a teljes portfólióban.
A jó eszközallokáció nem csak a legnagyobb hozamot keresi: a célokhoz és az elfogadható kockázathoz igazítja az eszközöket.
Ha már tart széles ETF-et, érdemes lehet olyan megközelítést is megismernie, amelynek eredménye nem mindig követi a piacot.
Kockázati figyelmeztetés: Ez a cikk kizárólag pénzügyi oktatási és általános tájékoztatási célt szolgál. Nem minősül személyre szabott befektetési tanácsnak és nem garantál nyereséget. Az A, B és C portfóliók, valamint más hipotetikus számadatok kizárólag fogalmak szemléltetését szolgálják, nem tükrözik egy stratégia tényleges eredményeit.
Az SPY és a QQQ történelmi adatai egyes dokumentált piaci időszakokra vonatkoznak. A múltbeli hozamok, korrelációk, maximális visszaesések vagy helyreállási idők nem garantálják a jövőbeni eredményeket. A részvény-, kötvény-, kvantitatív és másolásos kereskedési befektetések a befektetett tőke elvesztésével járhatnak.
Egyes stratégiák további tőkeáttételi, likviditási, modellhibából és végrehajtási eltérésből eredő kockázatokat hordoznak. Befektetés előtt alaposan tájékozódjon a stratégiáról, a kereskedési feltételekről és minden kapcsolódó költségről.
Ha Ön is feltette ezt a kérdést, az teljesen érthető.
Sok hosszú távú befektető számára a szélesen diverzifikált részvény-ETF-ek hasznos eszközök a vagyonépítéshez.
Nem kell egyesével részvényeket válogatnia: részesedhet a teljes piac növekedéséből, miközben mérsékli egyetlen vállalat kudarcának kockázatát.
Egy fontos kérdésről azonban gyakran megfeledkezünk:
Az ETF csökkenti az egyedi részvénykockázatot. De mi mérsékli az egész piac kockázatát?
Több ETF birtokában is előfordulhat, hogy ugyanazokba a vállalatokba fektet többször, vagy teljes vagyonát hasonló piaci kockázatoknak teszi ki.
A múltbeli adatok szerint még a több száz vállalatot tartalmazó nagy részvény-ETF-ek is elszenvedtek 50%-ot meghaladó visszaesést, amelyből olykor évekig tartott a felépülés.
Ezért a portfólió kialakításakor érdemes megérteni az állományok átfedését, a korrelációt és a kockázatkezelést.
A valódi diverzifikáció nem csupán több befektetési terméket jelent, hanem eltérő hozamforrások kombinálását.
Az ETF-ek és a kötvények példáján bemutatjuk a vállalatspecifikus és a piaci kockázat különbségét, a pozitív és alacsony korreláció jelentőségét, valamint azt, hogyan befolyásolhatják további stratégiák a portfólió kockázat-hozam profilját.
Miért nem elég a több száz részvény a diverzifikációhoz?
Tegyük fel, hogy Önnek az S&P 500 indexet követő ETF-je van.Pénze egyetlen részvény helyett számos nagy amerikai tőzsdei vállalat között oszlik meg.
Ez a kockázatmegosztás valóban értékes.
Ha egy vállalat rosszul működik, csalódást keltő eredményeket közöl vagy jelentősen esik a részvényárfolyama, más vállalatok részben ellensúlyozhatják a veszteséget.
De mi történik, ha az egész piac visszaesik?
Ezt recesszió, pénzügyi válság, elszabaduló infláció vagy a kockázatos eszközökből való általános tőkekivonás is kiválthatja.
Ilyenkor egy több száz vállalatot tartó ETF is jelentősen veszíthet értékéből, mert a részvények egyszerre esnek.
Ennek oka:
Az ETF megoszthatja az egyedi részvények kockázatát, de a teljes piac szisztematikus kockázatát nem tudja teljesen megszüntetni.
Sokféle vállalatban van részesedése, de mindegyikre hatnak a közös gazdasági körülmények és piaci tényezők.
Mintha a tojásokat több száz kosárba rakná, majd az összes kosarat ugyanarra a teherautóra tenné.
Egyetlen kosár sérülésének esélye csökken, de ha az egész teherautó felborul, minden kosár egyszerre károsodhat.
Egy széles ETF sok vállalat részvényével csökkenti a vállalatspecifikus kockázatot (A helyzet), ám az egész piac zuhanásakor megmarad a közös szisztematikus kockázat (B helyzet).
Három ETF, mégis ugyanazok a részvények?
A „ne tegyük minden tojásunkat egy kosárba” közismert hasonlat a diverzifikációra.Ha azonban három különböző nevű ETF nagyrészt ugyanazokat a vállalatokat tartja, az olyan, mint három kosárban majdnem ugyanazokat a tojásokat tárolni.
A portfóliójában például szerepelhet:
- Egy S&P 500 indexet követő ETF.
- Egy Nasdaq 100 indexet követő ETF.
- Egy nagy amerikai növekedési részvényeket tartó ETF.
Ezek eltérő indexet vagy kiválasztási szabályokat követhetnek, mégis ugyanazokat a nagy technológiai vállalatokat tarthatják.
Ha ugyanaz a vállalat több ETF-ben is szerepel, az Ön tényleges kitettsége nagyobb lehet a vártnál.
Három ETF nem feltétlenül jelent három egymástól független kockázati forrást.
Képaláírás: Különböző ETF-ek ugyanazokat a cégeket tarthatják. Ne csak az ETF-ek számát nézze: vizsgálja meg a mögöttes részesedéseket és azok súlyát is.
Az átfedő állomány azonban nem az egyetlen gond.
Két teljesen eltérő vállalatokat tartó ETF is hasonlóan reagálhat a kamatokra, a gazdasági növekedésre és a piaci hangulatra, ezért válság idején együtt eshetnek.
Így az eszközallokáció következő kérdése nem az, hogy „hány további részvényt vegyek?”, hanem:
Vannak-e a portfóliómban a részvénypiacon kívüli hozamforrások?
Másodszor: a hatékony diverzifikáció kulcsa a korreláció
A befektetésekben a korrelációs együttható (Correlation Coefficient) két eszköz hozamváltozásai közötti lineáris kapcsolat erősségét méri.Értéke -1 és +1 között lehet.
Pozitív korreláció: a két eszköz jellemzően együtt emelkedik és esik
Ha az együttható +1 közelében van, az eszközök hozamai rendszerint azonos irányba mozognak.Két nagy amerikai vállalatokra épülő ETF árfolyama nagyon hasonlóan alakulhat, még akkor is, ha más a nevük és a szolgáltatójuk.
Két erősen korreláló ETF birtoklása ezért nem feltétlenül javítja érdemben a kockázatmegosztást.
Negatív korreláció: ha az egyik emelkedik, a másik inkább esik
Ha az együttható -1 közelében van, a hozamok többnyire ellentétes irányba mozognak.Amikor az egyik eszköz gyengén teljesít, a másik mozgása ellensúlyozhatja azt.
Bizonyos piaci helyzetekben részvények és államkötvények között negatív korreláció volt megfigyelhető.
Fontos azonban: A részvények és a kötvények korrelációja nem mindig negatív.
Ha az infláció és a kamatok gyorsan emelkednek, mindkettő egyszerre veszíthet értékéből.
Ezért a kötvények részvénykockázatot ellensúlyozó képessége a piaci környezettől függ.
Nulla közeli korreláció: nincs egyértelmű lineáris kapcsolat
Ha az együttható 0 közelében van, a két eszköz hozama között nem látszik erős lineáris kapcsolat.Például:
- Emelkedő részvénypiac mellett egy stratégia nyereséges és veszteséges is lehet.
- Csökkenő részvénypiac mellett nem szükségszerű, hogy a stratégia is veszítsen.
- Eredményét elsősorban más piaci tényezők vagy kereskedési szabályok határozhatják meg.
Ez nem jelenti azt, hogy egy nulla közeli korrelációjú stratégia nem okozhat veszteséget, vagy eső részvények mellett biztosan nyer.
Mindössze azt jelenti:
Hozama nem feltétlenül követi a részvénypiac irányát.
A nulla közeli korreláció (r ≈ 0) nem jelent teljes függetlenséget. Nemlineáris kapcsolatok is fennállhatnak, szélsőséges helyzetekben pedig mindkét eszköz egyszerre veszíthet.
Pozitív korrelációnál (r > 0) az eszközök inkább együtt mozognak, negatívnál (r < 0) ellentétesen, nulla közelében (r ≈ 0) pedig nincs világos lineáris kapcsolat.
Azoknak, akik már sok széles ETF-et tartanak, ez az eltérő mozgás fontos lehet az eszközallokáció során.
A diverzifikáció célja nem minden eszköz emelkedése, hanem hogy a teljes portfólió ne függjön túlságosan ugyanazoktól a tényezőktől.
Már van kötvénye? Miért fontos az alacsony korreláció?
A korreláció megértése után talán felmerül egy újabb kérdés:„Az ETF mellett kötvényalapom is van. Ez nem elegendő?”
A részvények és kötvények kombinációja az eszközallokáció klasszikus megoldása.
A részvények jellemzően a hosszú távú növekedést szolgálják, míg a jó minőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak, és bizonyos helyzetekben enyhíthetik a részvényárfolyamok ingadozását.
A részvények és kötvények azonban nem minden helyzetben ellensúlyozzák egymás kockázatát.
A magas infláció, a gyors kamatváltozás vagy a piaci likviditás romlása egyszerre terhelheti mindkét eszközosztályt.
Így a részvény-ETF-ekből és kötvényalapokból álló portfólió is kitett maradhat a közös piaci tényezőknek.
Egyes befektetők ezért más hozamforrásokat is megvizsgálnak, például:
- Piacsemleges stratégiák: Céljuk, hogy mérsékeljék a portfólió függését a piac általános irányától.
- Trendkövető stratégiák: Árfolyammozgások alapján határozzák meg a kereskedési irányt, és különböző piacokon keresnek lehetőségeket.
- Több piacot átfogó kvantitatív kereskedési stratégiák: Előre rögzített szabályokat vagy statisztikai modelleket alkalmaznak a kereskedési lehetőségek felkutatására.
- Egyéb alternatív befektetések: A hagyományos részvényektől és kötvényektől eltérő hozamforrású eszközöket és stratégiákat vizsgálják.
Ezek a megoldások nem feltétlenül jobbak az ETF-eknél vagy a kötvényeknél, és nem mindegyikük korrelációja alacsony.
Néhányuk azonban vizsgálatra érdemes, mert eltérő szabályokkal, pozíciókkal és kockázati forrásokkal nyújthat lehetőségeket.
Az eszközallokáció nem szünteti meg az eséseket, hanem csökkenti a függést egyetlen piaci helyzettől.
ETF + alacsony korreláció: hogyan működik az 1+1>2?
Ez a cikk legfontosabb gondolata.A portfólió kockázata nem egyszerűen az egyes befektetések kockázatainak összege: az egymás közötti korreláció is számít.
Képzeljen el két különböző hozamforrást.
Az A eszköz egy széles részvény-ETF, a B eszköz pedig a részvénypiaccal alacsony korrelációjú befektetési stratégia.
Ha a B eszköz saját kockázata, költsége és várható hozama elfogadható, megfelelő kombinációjuk csökkentheti a portfólió teljes ingadozását.
Miért?
Mert értékük nem feltétlenül ugyanakkor emelkedik vagy csökken.
Ha az egyik eszköz gyengén teljesít, a másik viszonylag stabil maradhat, vagy más hozammintát követhet.
Ez a lehetséges kiegészítő hatás a hatékony diverzifikáció egyik fő előnye.
A diverzifikáció hatása egy egyszerű számítással
Tegyük fel, hogy az A eszköz (széles ETF) és a B eszköz (alacsony korrelációjú stratégia) éves volatilitása egyaránt 20%, és hozamaik korrelációja ugyanabban az időszakban nulla (ρ = 0).Ha portfólióját 50%-os arányban osztja meg köztük, az elméleti éves volatilitás körülbelül 14.1%-ra csökkenhet, szemben az egyes eszközök 20%-ával.
A grafikon a diverzifikáció hatását kizárólag hipotetikus árfolyampályákkal szemlélteti: Még ha A és B végül pozitív hozamot is ér el, közben jelentősen ingadozhatnak. Alacsony korrelációjú eszközök kombinálása hasonló várható hozam mellett csökkentheti a volatilitást és egyenletesebbé teheti a portfólió pályáját.
Ezt nevezzük „diverzifikációs előnynek”.
A bemutatott növekedési görbék csupán hipotetikus példák, nem tényleges befektetési eredmények. A valós eredmény a hozamoktól, változó korrelációktól, súlyoktól, kereskedési költségektől és további kockázatoktól függ. Az alacsony korreláció nem garantál nyereséget.
Az 1+1>2 hatás nem jelent biztosan magasabb nyereséget
Az 1+1>2 nem azt jelenti, hogy két eszköz együttes tartása automatikusan megduplázza a hozamot.Hanem azt, hogy:
Hasonló várható hozam mellett mérsékelhetők a portfólió ingadozásai.
Így javulhat a „kockázattal korrigált hozam”, amely a hozamot az érte vállalt kockázathoz viszonyítja.
A hosszú távú befektetőknek ezért a teljes hozam mellett a volatilitást és a maximális visszaesést is figyelniük kell.
A kihívás nemcsak egy hosszú távon növekedésre képes befektetés kiválasztása, hanem a megfelelő terv követése jelentős piaci ingadozások idején is.
Alacsony korrelációjú eszközök az ETF-ek mellé
Tegyük fel, hogy portfóliójának magját már egy széles részvény-ETF alkotja.Ismeri a hosszú távú részvénybefektetés előnyeit, és elfogadja a normális ingadozásokat.
Egy alacsony korrelációjú stratégia hozzáadásának célja nem feltétlenül a magasabb hozam, hanem a részvénypiaci függés csökkentése lehet.
Hasonlítsunk össze három lehetséges eszközallokációt.
A változat: 100% széles ETF
Előnye az egyszerűség, átláthatóság és többnyire az alacsonyabb költség. Ugyanakkor teljes egészében követi az ETF által leképezett részvénypiac alakulását.Hátránya, hogy elsősorban részvénypiaci kockázatot visel, így egy jelentős korrekció az egész portfólió értékét csökkentheti.
B változat: széles ETF + kötvények
Ekkor egy másik eszközosztállyal egészíti ki a részvényeket.A jó minőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak és bizonyos körülmények között tompíthatják az ingadozásokat. Ugyanakkor kamat- és hitelkockázatuk van, és a részvényekkel együtt is eshetnek.
C változat: széles ETF + alacsony korrelációjú kvantitatív stratégia
Olyan kereskedési stratégiával keres további hozamforrást, amely kevésbé függ a részvénypiac irányától.Ha a korreláció alacsony marad, és a stratégia saját kockázat-hozam profilja elfogadható, az javíthatja az eszközallokáció egészét.
A kvantitatív stratégiák is hordoznak tőkevesztési, modell-, likviditási, tőkeáttételi és végrehajtási kockázatot. A korábban alacsony korreláció nem garantál védelmet súlyos piaci mozgások idején.
E három változat közül egyik sem minden helyzetben a legjobb. Nem kell kizárólag a részvények, a kötvények vagy a kvantitatív stratégiák közül választani.
Mindhárom terület kombinálása is lehetséges.
Az ábra három portfólió hipotetikus maximális visszaesését hasonlítja össze: A (100% széles ETF) −32%, B (ETF + kötvények) −24%, C (ETF + alacsony korrelációjú stratégia) −18%.
A további hozamforrások mérsékelhetik a visszaesést, ám ezek nem valós eredmények; a tényleges hatást történelmi adatokkal kell vizsgálni.
Mekkora volt az SPY és a QQQ ETF történelmi maximális visszaesése?
Az A, B és C összehasonlítása csak elméleti példa volt.A valóságban azonban még a több száz vállalatot tartalmazó részvény-ETF-ek is sokak várakozásánál mélyebb eséseket szenvedtek el.
Maximális visszaesés (Maximum Drawdown, MDD) Egy befektetés értékének legnagyobb csökkenése egy korábbi csúcstól az utána következő mélypontig a vizsgált időszakban.
A veszteség mértéke mellett fontos, mennyi idő telt el a csúcstól a mélypontig, illetve a mélyponttól a korábbi csúcs visszaéréséig.
Az alábbi táblázat az SPY és a QQQ néhány kiválasztott történelmi eseményét mutatja.
A történelmi adatok forrásai:
- Tideline | az S&P 500 medvepiacai és korrekciói: Az SPY történelmi csúcsai, mélypontjai, visszaesései és helyreállási időpontjai.
- AssetsAnalyzer | SPY-visszaesések elemzése: Kiegészítő ellenőrzés az SPY történelmi visszaeséseiről.
- Investors FastTrack | a QQQ maximális visszaesése és helyreállása: A QQQ legnagyobb visszaesésének és a technológiai buborék utáni helyreállásnak az adatai.
Adatokkal kapcsolatos megjegyzések: A történelmi adatok újrabefektetett osztalékokkal korrigált napi záróárakon, vagyis teljes hozamokon alapulnak. A hónapok közelítő értékek. A csúcstól a teljes helyreállásig tartó idő egyes piaci eseményekre vonatkozik, nem egy ETF átlagos helyreállási idejére. Az SPY adatai 2026. szeptember 30-ig, a QQQ adatai 2026 októberéig terjednek. A puszta árfolyamhozam és az újrabefektetett osztalékokkal számított teljes hozam eltérő visszaeséseket és dátumokat eredményezhet.
A táblázat szerint az SPY a 2008-as válság alatt mintegy 55.2%-ot veszített, és majdnem öt év kellett az előző csúcs teljes visszaéréséhez.
A 2000-es technológiai buborék kipukkanásakor a QQQ maximális visszaesése körülbelül 83% volt, és közel tizenöt évig tartott az előző csúcs visszaérése.
Ezzel szemben a 2020-as járvány miatti zuhanás után az SPY nagyjából fél év alatt elérte korábbi csúcsát.
A maximális visszaesés a veszteség mélységét, a helyreállási idő a várakozás hosszát mutatja.
A hosszú távú befektetés legnehezebb része nem mindig csupán lelki teher.
Tegyük fel, hogy Ön 40 éves, és havonta US$500 összeget fektet egy széles ETF-be.
Érti a rendszeres befektetés elvét, és az árfolyamesés idején is folytatná a vásárlást.
Recesszióban azonban az árfolyamok esésével egy időben elbocsátások is történhetnek, és elveszítheti munkajövedelmét.
A lakáshitel törlesztése, a mindennapi kiadások és a gyermekek oktatási költségei ettől még megmaradnak.
Elegendő vésztartalék nélkül előfordulhat, hogy a szükséges kiadásokhoz veszteséggel kell eladnia ETF-jét.
A hosszú távú befektetés elvét érteni egy dolog; elegendő likviditással kitartani mellette egy másik.
Nyugdíjasként is jelentkezhet ez a gond: piaci visszaesés idején a megélhetéshez szükséges kivétek csökkentik a későbbi helyreállásban részt vevő tőkét.
A várható hozam mellett ezért a mély visszaesésekre és a likviditáshiány kockázatára is fel kell készülni, hogy hosszú távú tervét tarthassa.
A maximális visszaesés tehát az eszközallokáció átfogó értékelésének része.
A megfelelő összetétel céljaitól, kockázatviselő képességétől, időtávjától és az eszközök portfólión belüli szerepétől függ.
Kvantitatív stratégiák az ETF-portfólióban
Ha már van széles ETF-je, a következő lehetséges befektetésnek nem kell egy másik részvény-ETF-nek lennie.Néha fontosabb a kérdés:
„Szükségem van olyan hozamforrásra is, amely nem a részvénypiac emelkedésétől függ?”
A Mr.Forex kvantitatív kereskedési stratégiáival ezt a másfajta befektetési szemléletet kívánja bemutatni.
A hozamnak nem kell követnie a piac irányát
A Mr.Forex kvantitatív stratégiái a hagyományos részvénypiacon kívüli lehetséges hozamforrásokat keresnek.A stratégiák értékelésének egyik fontos mérőszáma a hozamaik történelmi korrelációja a teljes részvénypiaccal.
Ha azonos időszak és gyakoriság alapján számított hozamokat hasonlítunk össze, és a korrelációs együttható 0 körüli, a vizsgált időszakban nem volt egyértelmű lineáris kapcsolat a stratégia és a piac hozamai között.
Egy ilyen stratégia ezért a hagyományos részvény-ETF-ektől eltérően viselkedhet az eszközallokációban.
A múltbeli korreláció azonban a piaci környezettel együtt változhat. A korábbi alacsony korreláció nem garantálja, hogy később is alacsony marad.
Nem az ETF-ek helyettesítése, hanem lehetséges kiegészítésük a cél
Nem gondoljuk, hogy minden befektetőnek el kellene adnia széles ETF-jeit, hogy helyettük kvantitatív stratégiákkal kereskedjen.Az ETF-ek továbbra is a hosszú távú portfólió magját alkothatják, a kvantitatív stratégiákat pedig lehetséges kiegészítő hozamforrásként lehet vizsgálni.
Nem pusztán a stratégia önálló hozama a fontos, hanem az is:
Hogyan változik a teljes portfólió kockázat-hozam profilja, ha meglévő ETF-je mellé hozzáadja ezt a stratégiát?
Például kérdezze meg:
- Csökken a meglévő portfólió volatilitása?
- Mérséklődik a maximális visszaesés?
- Javul a kockázattal korrigált hozam?
- A kereskedési költségek levonása után is megmarad az esetleges előny?
Az eszközallokációs döntések középpontjában ezeknek a kérdéseknek kell állniuk.
Milyen adatokat érdemes ellenőrizni befektetés előtt?
A Mr.Forex vagy más kvantitatív kereskedési stratégiák értékelésekor ne csak az összesített múltbeli hozamot vizsgálja.Figyeljen továbbá az alábbiakra:
- Korreláció a teljes piaccal: Mennyire mozogtak együtt a stratégia történelmi hozamai a részvénypiaccal, és mennyire volt stabil ez a kapcsolat különböző piaci időszakokban?
- Maximális visszaesés: Mekkora volt a nettó eszközérték legnagyobb történelmi csökkenése egy csúcstól az azt követő mélypontig?
- A visszaesés utáni helyreállás ideje: Mennyi idő telt el a mélyponttól az előző csúcs eléréséig, és vannak-e még nem ledolgozott veszteségek?
- Kockázattal korrigált hozam: Mekkora hozamot ért el a stratégia a vállalt kockázathoz képest?
- A történelmi eredmények időtávja és típusa: Átélt-e a stratégia eltérő piaci helyzeteket? Az adatok valós kereskedésből vagy visszatesztelésből származnak?
- Kereskedési feltételek és költségek: Megfelel-e kockázatviselő képességének a tőkeáttétel, a likviditás, a tranzakciós költség és a másolásos kereskedés végrehajtási eltérése?
A Mr.Forex nem mindenáron a legmagasabb hozam elérésére törekszik, hanem az ésszerű hozam mellett a visszaesések és a befektetéssel járó terhek kezelésére is hangsúlyt helyez.
Első a kockázatkezelés, nem a gyors meggazdagodás hajszolása.
Ha szeretné eldönteni, hogy egy alacsony korrelációjú kvantitatív stratégia illik-e portfóliójába, befektetés előtt tekintse át a Mr.Forex teljesítmény- és kockázati mutatóit.
Hetedszer: gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Q1: Egy széles ETF önmagában nem biztosít elegendő diverzifikációt?
A széles ETF hatékonyan csökkenti az egyes vállalatok kockázatát, de továbbra is függ a teljes részvénypiac alakulásától.Ha ezt a függést tovább mérsékelné, vizsgálhat kötvényeket vagy más alacsony korrelációjú eszközöket, és azok hatását a portfólió teljes kockázatára.
Q2: Miért fedik át egymást a részesedések, ha több ETF-em van?
Mert a különböző ETF-ek olyan indexeket követhetnek vagy kiválasztási szabályokat alkalmazhatnak, amelyek ugyanazokat a vállalatokat tartalmazzák.Az S&P 500-at, a Nasdaq 100-at és a nagy növekedési részvényeket követő ETF-ek például ugyanazokat a nagy technológiai cégeket is tarthatják.
Ezért ne csak az ETF-ek számát nézze, hanem az egyes részesedéseket, súlyokat és teljes piaci kitettségét is.
Q3: Mit jelent a nulla korrelációjú befektetés?
Azt, hogy két befektetés hozamainak korrelációs együtthatója 0 közelében van, és a múltbeli adatok nem mutatnak egyértelmű lineáris kapcsolatot.Ez nem jelent teljes függetlenséget, és nem zárja ki a veszteségeket.
Q4: Jobb a nulla korreláció a negatívnál?
Nem feltétlenül.A negatívan korreláló eszközök bizonyos piaci ingadozásokat közvetlenebbül ellensúlyozhatnak, de ez a kapcsolat megváltozhat.
A nulla közeli korrelációjú eszközök viszont eltérő hozamforrást kínálhatnak.
Mindkét esetben mérlegelni kell a hozamot, a volatilitást, a költségeket és a szélsőséges piaci kockázatokat is.
Q5: A kvantitatív kereskedés mindig független a részvénypiactól?
Nem.A kvantitatív kereskedés előre meghatározott szabályokra, statisztikai modellekre vagy számítógépes programokra épülő kereskedési módszer.
Stratégiától függően a részvénypiaccal való korreláció pozitív, negatív vagy alacsony lehet. A tényleges kapcsolatot a teljesítményadatokból kell mérni.
Q6: Egy alacsony korrelációjú stratégia biztosan csökkenti az ETF-portfólióm kockázatát?
Nem, erre nincs garancia.Az eredmény a stratégia saját volatilitásától, az ETF-fel való korrelációjától, a portfóliósúlyoktól és a piaci környezettől függ.
Egy önmagában nagyon kockázatos stratégia nulla közeli korreláció mellett is növelheti a teljes kockázatot.
A nyugodt időszakok kisebb volatilitása nem garantál védelmet a szélsőséges események veszteségeivel szemben.
Q7: Miért fontos az ETF maximális visszaesése és helyreállási ideje?
A maximális visszaesés megmutatja, mennyit esett a befektetés egy korábbi csúcsról; a helyreállási idő pedig azt, mennyi idő kellett a mélyponttól a korábbi csúcs visszaéréséig.A 2008-as pénzügyi válság alatt az SPY például mintegy 55.2%-ot esett, és közel öt évig tartott teljesen visszaérnie a korábbi csúcsára.
Hosszú távú növekedési lehetőség mellett is fel kell készülnie az átmeneti veszteségekre és akár hosszú helyreállási időszakokra.
Q8: Érdemes másolásos kereskedéssel kiegészíteni az ETF-eket?
Ez pénzügyi helyzetétől, kockázatviselő képességétől és befektetési céljaitól függ.A kvantitatív kereskedés más hozamforrást nyújthat, de a másolásos kereskedés tőkevesztési, végrehajtási eltérési és stratégiai meghibásodási kockázatokkal jár. Előbb ismerje meg a feltételeket és kockázatokat.
Nem csupán az a kérdés, hogy van-e már ETF-je, hanem hogy az új stratégia érdemben kiegészítheti-e a teljes portfólióját.
Összegzés: Több ETF helyett eltérő hozamforrások
Sok hosszú távú befektető számára a széles ETF továbbra is ésszerű módja a vagyonépítésnek.Különböző vállalatok részvényeinek megvásárlása azonban nem ugyanaz, mint egy valóban diverzifikált portfólió összeállítása.
Az előbbi a részvénypiacon belül osztja meg a kockázatot, az utóbbi a teljes vagyon azonos kockázati tényezőktől való függését igyekszik csökkenteni.
Az SPY és a QQQ történelmi visszaesései bizonyítják, hogy még a több száz céget tartalmazó ETF-ek is mélyen eshetnek válságokban, és évekbe telhet a helyreállás.
A hosszú távú befektetőnek ezért nemcsak a növekedésben kell bíznia, hanem a hozzá vezető út kockázatait is bírnia kell.
A részvények, kötvények és alacsony korrelációjú kvantitatív stratégiák eltérő feladatot láthatnak el egy portfólióban.
Nem feltétlenül kell egymást helyettesíteniük; az számít, hogyan egészítik ki egymást a teljes portfólióban.
A jó eszközallokáció nem csak a legnagyobb hozamot keresi: a célokhoz és az elfogadható kockázathoz igazítja az eszközöket.
Ha már tart széles ETF-et, érdemes lehet olyan megközelítést is megismernie, amelynek eredménye nem mindig követi a piacot.
Ismerjen meg az ETF-eken túli lehetséges hozamforrásokat
Tekintse át a Mr.Forex kvantitatív stratégiáinak múltbeli teljesítményét, piaci korrelációját, maximális visszaesését, helyreállási idejét és további kockázati mutatóit. Ezután mérlegelje, kiegészíthetik-e meglévő ETF-portfólióját.Kockázati figyelmeztetés: Ez a cikk kizárólag pénzügyi oktatási és általános tájékoztatási célt szolgál. Nem minősül személyre szabott befektetési tanácsnak és nem garantál nyereséget. Az A, B és C portfóliók, valamint más hipotetikus számadatok kizárólag fogalmak szemléltetését szolgálják, nem tükrözik egy stratégia tényleges eredményeit.
Az SPY és a QQQ történelmi adatai egyes dokumentált piaci időszakokra vonatkoznak. A múltbeli hozamok, korrelációk, maximális visszaesések vagy helyreállási idők nem garantálják a jövőbeni eredményeket. A részvény-, kötvény-, kvantitatív és másolásos kereskedési befektetések a befektetett tőke elvesztésével járhatnak.
Egyes stratégiák további tőkeáttételi, likviditási, modellhibából és végrehajtási eltérésből eredő kockázatokat hordoznak. Befektetés előtt alaposan tájékozódjon a stratégiáról, a kereskedési feltételekről és minden kapcsolódó költségről.
繁體中文 
العربية 
বাংলা 
简体中文 
香港中文 
Čeština 
Dansk 
Nederlands 
English 
Français 
Deutsch 
Ελληνικά 
हिन्दी 
Magyar 
Bahasa Indonesia 
Italiano 
日本語 
한국어 
Bahasa Melayu 
Norsk bokmål 
Polski 
Português do Brasil 
Português 
Română 
Русский 
Español de Argentina 
Español de México 
Español 
Svenska 
ไทย 
Türkçe 
Українська 
اردو 
Tiếng Việt