Miért nem feltétlenül elég egy széles piaci ETF a portfóliódba?
„Már van egy ETF-em, amely több száz vállalat részvényeit tartalmazza. Miért lenne szükségem más befektetésekre is?”
Teljesen jogos kérdés.
A hosszú távon gondolkodó befektetők számára a széles piacot lefedő ETF-ek kiváló alapot jelenthetnek a vagyonépítéshez.
Nem kell órákat töltened egyedi részvények kiválasztásával ahhoz, hogy részesedj a részvénypiac növekedéséből. Ráadásul azzal, hogy több száz vállalat között osztod meg a befektetésedet, mérsékelheted egy-egy cég gyenge teljesítményének hatását.
Van azonban egy fontos kockázat, amelyről sok befektető megfeledkezik:
Egy ETF segít csökkenteni az egyes vállalatokhoz kapcsolódó kockázatot. De mi védi meg a portfóliódat, ha az egész részvénypiac esik?
Itt válik igazán fontossá az eszközök közötti korreláció megértése.
A valódi diverzifikáció ugyanis nem egyszerűen azt jelenti, hogy minél több befektetésed van. Sokkal inkább azt, hogy a hozamod több, egymástól eltérő forrásból származik.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk az ETF-ek, a kötvények és az alternatív befektetési stratégiák kapcsolatát. Megmutatjuk, mit jelent a pozitív, a negatív és a nulla közeli korreláció, valamint azt, hogyan járulhatnak hozzá a részvénypiactól kevésbé függő stratégiák a portfóliód kockázat-hozam arányának javításához.
A pénzed így nem egyetlen vállalat részvényében összpontosul, hanem nagy amerikai tőzsdei cégek között oszlik meg.
Ez kétségtelenül jelentős előny.
Ha egy vállalat csalódást keltő eredményeket közöl, rossz üzleti döntéseket hoz, vagy a részvényárfolyama meredeken csökken, más cégek kedvezőbb teljesítménye részben ellensúlyozhatja a veszteséget.
De mi történik akkor, ha nem egyetlen vállalattal van probléma?
Mi van, ha az egész részvénypiac zuhanni kezd?
Egy recesszió, pénzügyi válság, inflációs sokk vagy széles körű tőzsdei eladási hullám egyszerre több száz részvény árfolyamát nyomhatja le.
Ilyenkor még egy több száz vállalatot tartalmazó ETF is jelentős veszteséget szenvedhet el.
Ennek egyszerű oka van:
Az ETF-ek mérsékelhetik a vállalatspecifikus kockázatot, de a szisztematikus piaci kockázatot nem tudják teljesen megszüntetni.
Hiába birtokolsz sok különböző vállalatból részesedést, ezekre a cégekre továbbra is hatnak ugyanazok a gazdasági folyamatok és általános piaci tényezők.
Képzeld el, hogy a tojásaidat egyetlen kosár helyett több száz különböző kosárba teszed.
Ezzel csökkented annak következményét, ha egy kosár megsérül. Ha viszont az összes kosarat ugyanarra a teherautóra rakod, és a teherautó felborul, valamennyi kosár veszélybe kerül.
Az A forgatókönyv azt szemlélteti, hogyan mérsékelhető az egyedi részvények kockázata több vállalat bevonásával. A B forgatókönyv pedig megmutatja, miért veszíthet jelentős értéket egy széles piaci ETF is, amikor az egész piacot közös kockázati tényezők érintik.
A jobb diverzifikáció következő lépése tehát nem feltétlenül még több részvény vásárlása.
Érdemes inkább feltenned egy másik kérdést:
Vannak a portfóliómban olyan hozamforrások is, amelyek nem a részvénypiac teljesítményétől függenek?
A pénzügyi elemzésben a korrelációs együttható (Correlation Coefficient) méri a két eszköz hozama közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét.
Értéke -1 és +1 között lehet.
Ha érted ezeket az értékeket, könnyebben eldöntheted, hogy egy új befektetés valóban javítja-e a portfóliód diverzifikációját, vagy csupán tovább növeli ugyanazoknak a kockázatoknak a súlyát.
Gondolj például két ETF-re, amelyek egyaránt az amerikai nagyvállalatok részvénypiacát követik.
Lehet eltérő a nevük, a kibocsátójuk és a tőzsdei azonosítójuk, de ha hasonló mögöttes részvényekbe fektetnek, a teljesítményük is szinte azonos lehet.
Egy második, erősen korreláló ETF hozzáadása ezért növelheti ugyan az alapok számát a portfóliódban, de nem feltétlenül javítja érdemben a kockázatmegosztást.
Ha az egyik befektetés gyengén teljesít, a másik értéke emelkedhet, és ezzel részben ellensúlyozhatja a veszteséget.
A múltban bizonyos piaci körülmények között egyes részvények és államkötvények között negatív korreláció volt megfigyelhető.
Van azonban egy fontos korlát:
A részvények és a kötvények korrelációja nem mindig negatív.
Gyorsan emelkedő infláció és kamatlábak mellett mindkét eszközosztály egyszerre veszíthet az értékéből.
Ezért az, hogy a kötvények mennyire tudják mérsékelni a részvénybefektetések kockázatát, az aktuális gazdasági környezettől függ.
Például:
Ez nem jelenti azt, hogy egy korrelálatlannak tekintett stratégia kockázatmentes.
Ugyanúgy okozhat veszteséget, és arra sincs garancia, hogy egy tőzsdei zuhanás idején nyereséges lesz.
A lehetséges előny máshol rejlik:
A hozama nem feltétlenül függ attól, hogy a részvénypiac éppen emelkedik vagy esik.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a nulla közeli korreláció (r ≈ 0) nem jelent teljes függetlenséget. Két befektetés között nemlineáris kapcsolatok is létezhetnek, és szélsőséges piaci helyzetekben egyszerre is szenvedhetnek el veszteséget.
Pozitív korreláció (r > 0) esetén a hozamok jellemzően azonos irányba mozognak. Negatív korreláció (r < 0) mellett inkább ellentétes irányú mozgás figyelhető meg. Nulla közeli korreláció (r ≈ 0) esetén nincs egyértelmű lineáris kapcsolat.
Azoknak a befektetőknek, akiknek a portfóliójában már jelentős súlyt képviselnek a széles piaci ETF-ek, az eltérő hozammintázatú eszközök további diverzifikációs lehetőséget kínálhatnak.
A cél ugyanis nem az, hogy minden befektetésed folyamatosan emelkedjen.
Hanem az, hogy a teljes portfóliód ne ugyanazoktól a piaci tényezőktől függjön.
A részvények és kötvények kombinációja régóta a hosszú távú befektetés egyik klasszikus megközelítése.
A részvények hosszú távú növekedési lehetőséget kínálnak, míg a jó hitelminőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak, és bizonyos piaci környezetekben mérsékelhetik a portfólió ingadozását.
A két eszközosztály azonban nem minden helyzetben ellensúlyozza egymás kockázatait.
Inflációs sokkok, gyors kamatváltozások vagy romló piaci likviditás idején a részvények és a kötvények egyszerre kerülhetnek nyomás alá.
Más szóval, a részvények és kötvények együttes tartása nem feltétlenül szünteti meg a közös gazdasági kockázatoknak való kitettséget.
Ezért egyes befektetők a hagyományos eszközosztályokon kívül is keresnek további hozamforrásokat.
A megvizsgálható lehetőségek közé tartoznak:
Ezek a stratégiák nem automatikusan biztonságosabbak vagy jövedelmezőbbek az ETF-eknél és a kötvényeknél.
Az sem igaz, hogy minden alternatív befektetés alacsony korrelációt mutat a részvénypiaccal.
Egyes stratégiák mégis figyelmet érdemelhetnek, mert eltérő kereskedési mechanizmusokra, piaci lehetőségekre és kockázati tényezőkre épülnek.
A jó eszközallokáció nem arról szól, hogy olyan befektetést találj, amely soha nem veszít az értékéből. A cél egy olyan portfólió kialakítása, amelynek eredményessége nem egyetlen piaci környezettől függ.
Egy portfólió teljes kockázatát nem csupán az egyes befektetések árfolyam-ingadozása határozza meg.
Az is fontos, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző befektetések hozamai.
Képzeljünk el egy két eszközből álló portfóliót.
Az A eszköz egy széles piaci részvény-ETF. A B eszköz pedig egy olyan befektetési stratégia, amelynek hozama csak gyengén korrelál a részvénypiaccal.
Ha a B stratégia várható hozama, kockázata és költségei elfogadhatók, akkor a két eszköz megfelelő arányú kombinációja mérsékelheti a portfólió teljes volatilitását.
Miért?
Mert a két befektetés nem feltétlenül ugyanabban az időszakban emelkedik vagy esik.
Amikor az egyik gyengébben teljesít, a másik viszonylag stabil maradhat, vagy eltérő hozammintázatot követhet.
Ebből alakulhat ki a diverzifikációs előny.
Tegyük fel azt is, hogy a két eszköz azonos időszakra számított hozamai között nulla a korreláció (ρ = 0).
Ha a portfólió 50%-át az A, másik 50%-át pedig a B eszközbe fekteted, a teljes portfólió elméleti évesített volatilitása körülbelül 14,1%-ra csökken, szemben az egyes eszközök önállóan mért 20%-os volatilitásával.
Az ábra egy hipotetikus diverzifikációs helyzetet szemléltet: Még ha az A és B eszköz a teljes időszak végén pozitív hozamot is ér el, értékük közben jelentősen ingadozhat. Az alacsony korrelációjú befektetések kombinációja hasonló várható hozam mellett egyenletesebb portfólióérték-alakulást eredményezhet.
Ezt nevezzük diverzifikációs előnynek (Diversification Benefit).
A bemutatott növekedési görbék kizárólag szemléltető jellegűek, és nem tükröznek tényleges befektetési eredményeket. A valós teljesítmény a realizált hozamoktól, a korreláció változásától, az eszközök súlyozásától, a tranzakciós költségektől és más kockázati tényezőktől függ. Az alacsony korreláció nem garantál nyereséget.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy két eszköz kombinálásával automatikusan megduplázódik a hozamod.
A lehetséges előny sokkal kézzelfoghatóbb:
Hasonló várható hozam elérése alacsonyabb teljes portfólióvolatilitás mellett.
Ez javíthatja a kockázattal korrigált hozamot (Risk-Adjusted Return), amely azt mutatja meg, hogy a befektetés mekkora teljesítményt ért el a vállalt kockázathoz viszonyítva.
A hosszú távú befektetőknek ezért nem érdemes kizárólag a kumulált hozamra figyelniük.
A volatilitás és a maximális visszaesés (Maximum Drawdown) szintén fontos mutatók.
Egy befektetési stratégia hosszú távon vonzónak tűnhet, de egy nagy tőzsdei esés során nehéz lehet kitartani mellette.
Egy kezelhető kockázatú portfólió segíthet abban, hogy következetesen tartsd magad a hosszú távú befektetési tervedhez.
Hiszel a részvénybefektetések hosszú távú lehetőségeiben, és elfogadod a piac természetes ingadozásait.
Egy alacsony korrelációjú stratégia hozzáadásának ezért nem feltétlenül a lehető legmagasabb hozam elérése a célja.
Sokkal inkább az, hogy a teljes portfóliód kevésbé függjön a részvénypiac alakulásától.
Érdemes összehasonlítani három lehetséges megközelítést.
Közvetlenül részesedhetsz az ETF által követett részvénypiac teljesítményéből.
Hátránya, hogy a portfólió kockázata nagyrészt a részvénypiachoz kötődik. Egy jelentősebb piaci korrekció komoly értékvesztést okozhat.
A jó hitelminőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak, és bizonyos piaci körülmények között mérsékelhetik a portfólió ingadozását.
Ugyanakkor a kamatkockázat, a hitelkockázat és a részvények, illetve kötvények egyidejű árfolyamesésének lehetősége továbbra is fennáll.
Ha a stratégia alacsony korrelációt mutat, és elfogadható kockázat-hozam jellemzőkkel rendelkezik, javíthatja a teljes portfólió diverzifikációjának hatékonyságát.
A kvantitatív kereskedésnek azonban saját kockázatai vannak, például a tőkevesztés, a modellek hibája, a likviditási problémák, a tőkeáttétel és a megbízások végrehajtásával kapcsolatos kockázatok.
A múltbeli alacsony korreláció ráadásul nem garantálja, hogy a stratégia súlyos piaci válság idején is megvédi a portfóliót.
E három megközelítés közül egyik sem tekinthető minden befektető számára a legjobbnak.
Nem is zárják ki egymást: a részvények, kötvények és kvantitatív stratégiák együttes alkalmazását is érdemes lehet megvizsgálni.
A hipotetikus összehasonlítás szerint az A portfólió (100% széles piaci ETF) maximális visszaesése −32%, a B portfólióé (ETF és kötvények) −24%, míg a C portfólióé (ETF és alacsony korrelációjú stratégiák) −18%.
A példa azt szemlélteti, hogy a különböző hozamforrások miként segíthetnek mérsékelni a portfólió veszteségeit piaci visszaesések idején. Ezek azonban hipotetikus számok, nem tényleges befektetési eredmények. A valós diverzifikációs előnyöket történelmi adatok alapján kell értékelni.
A megfelelő eszközallokáció a befektetési céljaidtól, a kockázattűrésedtől, az időtávodtól és az egyes befektetések portfólión belüli szerepétől függ.
Talán érdemesebb egy másik kérdést feltenned:
„Előnyös lehetne a portfólióm számára egy olyan hozamforrás, amelyhez nincs szükség emelkedő részvényárfolyamokra?”
Ezt a befektetési szemléletet szeretné bemutatni a Mr.Forex a kvantitatív kereskedési stratégiáin keresztül.
Az értékelésük egyik fontos mutatója a stratégia hozamai és a széles részvénypiac hozamai közötti historikus korreláció.
Ha azonos időszakra és azonos adatsűrűséggel számított hozamokat hasonlítunk össze, a 0-hoz közeli korrelációs együttható arra utal, hogy a megfigyelt időszakban nem volt egyértelmű lineáris kapcsolat a stratégia és a részvénypiac hozamai között.
Az ilyen stratégiák ezért eltérő diverzifikációs tulajdonságokat mutathatnak, mint a hagyományos részvény-ETF-ek.
A korreláció azonban nem állandó.
A piaci környezet változik, és egy korábban alacsony korrelációjú stratégia a jövőben másképp is viselkedhet.
Az ETF-ek továbbra is a hosszú távú portfólió alapját képezhetik.
A kvantitatív stratégiák pedig lehetséges kiegészítő hozamforrásként értékelhetők.
Nem csupán az számít, hogy egy kereskedési stratégia önmagában mekkora hozamot ért el.
A fontosabb kérdés az, hogy a stratégia hozzáadása javítja-e a meglévő ETF-portfóliód teljes kockázat-hozam profilját.
Ehhez többek között a következőket érdemes megvizsgálni:
Ezek a kérdések segítenek érdemben megítélni, hogy a kvantitatív kereskedés milyen szerepet tölthet be az eszközallokációban.
Különösen erre a négy tényezőre figyelj:
Mielőtt eldöntenéd, hogy egy alacsony korrelációjú stratégia illik-e a portfóliódhoz, tekintsd át a Mr.Forex által közzétett historikus teljesítményadatokat és kockázati mutatókat.
A cél nem pusztán egy önmagában vonzó hozamot felmutató stratégia megtalálása, hanem annak megértése, hogyan működhet együtt a már meglévő befektetéseiddel.
Ugyanakkor továbbra is ki van téve a teljes részvénypiac mozgásainak.
A szélesebb körű diverzifikációt kereső befektetők kötvényeket és más, alacsony korrelációjú befektetéseket is értékelhetnek, különös tekintettel arra, hogyan változtatják meg a portfólió teljes kockázatát.
Ez azt jelzi, hogy a historikus hozamok között nincs egyértelmű lineáris kapcsolat.
Nem jelenti azonban azt, hogy a befektetések teljesen függetlenek egymástól, vagy hogy ne okozhatnának veszteséget.
A negatívan korreláló befektetések bizonyos piaci veszteségeket közvetlenebbül ellensúlyozhatnak, de ez a kapcsolat idővel megváltozhat.
A nulla közeli korrelációjú befektetések ezzel szemben eltérő hozamforrásokat kínálhatnak.
Mindkét lehetőséget a várható hozam, a volatilitás, a költségek és a szélsőséges piaci helyzetekben jelentkező kockázatok alapján kell értékelni.
A kvantitatív kereskedés előre meghatározott szabályok, statisztikai modellek vagy algoritmusok alapján hozott kereskedési döntéseket jelent.
A stratégiák kialakításuktól függően pozitív, negatív vagy alacsony korrelációt is mutathatnak a részvénypiaccal.
A tényleges korrelációt historikus hozamadatok alapján kell kiszámítani.
A hatás függ a stratégia saját volatilitásától, a meglévő befektetésekkel fennálló korrelációjától, a portfólión belüli súlyától és a piaci környezettől.
Egy rendkívül volatilis stratégia még akkor is növelheti a teljes kockázatot, ha a részvénypiaccal csak gyengén korrelál.
A normál piaci időszakokban megfigyelt alacsonyabb volatilitás sem garantál védelmet a súlyos veszteségekkel szemben rendkívüli piaci helyzetekben.
A kvantitatív másolásos kereskedés (copy trading) során egy másik kereskedési stratégia ügyleteit követik vagy másolják. Ez eltérő hozamforrásokhoz biztosíthat hozzáférést, ugyanakkor tőkevesztéssel, eltérő ügyletvégrehajtással és a stratégia kudarcával kapcsolatos kockázatokat is hordoz.
Befektetés előtt ezért fontos alaposan megérteni a stratégia működését, a kereskedési feltételeket és a kapcsolódó kockázatokat.
A lényeges kérdés nem az, hogy van-e már ETF-ed.
Hanem az, hogy az új stratégia valóban hozzájárulhat-e a teljes portfóliód diverzifikációjához.
De több száz vállalat részvényeinek birtoklása nem ugyanaz, mint egy többféle, egymástól eltérő hozamforrásra épülő portfólió kialakítása.
Az első megközelítés a részvénypiacon belül osztja meg a kockázatot.
A második a teljes portfólió közös piaci kockázati tényezőktől való függését igyekszik mérsékelni.
A részvények, a kötvények és az alacsony korrelációjú kvantitatív stratégiák különböző szerepeket tölthetnek be.
Nem feltétlenül kell egymást helyettesíteniük.
Sokkal fontosabb megvizsgálni, hogy megfelelő kombinációjuk javíthatja-e a kockázat és a várható hozam közötti egyensúlyt.
Az átgondolt eszközallokáció nem pusztán a legmagasabb hozamú befektetés kereséséről szól. A cél olyan befektetések összeállítása, amelyek hosszú távú pénzügyi céljaidat szolgálják, miközben a vállalt kockázat összhangban marad a lehetőségeiddel.
Ha a széles piaci ETF-ek már most is a portfóliód alapját alkotják, érdemes lehet olyan stratégiákat is megvizsgálni, amelyek hozama nem kizárólag a részvénypiac irányától függ.
Mérlegeld, hogy egy eltérő hozamforrás hasznos kiegészítője lehet-e meglévő ETF-befektetéseidnek.
Kockázati figyelmeztetés: Ez a cikk kizárólag pénzügyi ismeretterjesztési és általános tájékoztatási célokat szolgál. Nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak, és nem jelent hozam- vagy nyereséggaranciát. Minden szimulált adat kizárólag a befektetési alapelvek szemléltetésére szolgál, és nem tükrözi egyetlen kereskedési stratégia tényleges teljesítményét sem. A múltbeli hozamok és korrelációs együtthatók nem garantálják a jövőbeli eredményeket. A kvantitatív kereskedés és a másolásos kereskedés (copy trading) a befektetett tőke részleges vagy teljes elvesztésének kockázatával jár. Befektetés előtt alaposan vizsgáld meg az adott stratégiát, a kereskedési feltételeket, a kapcsolódó díjakat és a lehetséges kockázatokat.
Teljesen jogos kérdés.
A hosszú távon gondolkodó befektetők számára a széles piacot lefedő ETF-ek kiváló alapot jelenthetnek a vagyonépítéshez.
Nem kell órákat töltened egyedi részvények kiválasztásával ahhoz, hogy részesedj a részvénypiac növekedéséből. Ráadásul azzal, hogy több száz vállalat között osztod meg a befektetésedet, mérsékelheted egy-egy cég gyenge teljesítményének hatását.
Van azonban egy fontos kockázat, amelyről sok befektető megfeledkezik:
Egy ETF segít csökkenteni az egyes vállalatokhoz kapcsolódó kockázatot. De mi védi meg a portfóliódat, ha az egész részvénypiac esik?
Itt válik igazán fontossá az eszközök közötti korreláció megértése.
A valódi diverzifikáció ugyanis nem egyszerűen azt jelenti, hogy minél több befektetésed van. Sokkal inkább azt, hogy a hozamod több, egymástól eltérő forrásból származik.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk az ETF-ek, a kötvények és az alternatív befektetési stratégiák kapcsolatát. Megmutatjuk, mit jelent a pozitív, a negatív és a nulla közeli korreláció, valamint azt, hogyan járulhatnak hozzá a részvénypiactól kevésbé függő stratégiák a portfóliód kockázat-hozam arányának javításához.
1. Miért nem szünteti meg a piaci kockázatot több száz részvény?
Tegyük fel, hogy egy S&P 500 indexet követő ETF-be fektetsz.A pénzed így nem egyetlen vállalat részvényében összpontosul, hanem nagy amerikai tőzsdei cégek között oszlik meg.
Ez kétségtelenül jelentős előny.
Ha egy vállalat csalódást keltő eredményeket közöl, rossz üzleti döntéseket hoz, vagy a részvényárfolyama meredeken csökken, más cégek kedvezőbb teljesítménye részben ellensúlyozhatja a veszteséget.
De mi történik akkor, ha nem egyetlen vállalattal van probléma?
Mi van, ha az egész részvénypiac zuhanni kezd?
Egy recesszió, pénzügyi válság, inflációs sokk vagy széles körű tőzsdei eladási hullám egyszerre több száz részvény árfolyamát nyomhatja le.
Ilyenkor még egy több száz vállalatot tartalmazó ETF is jelentős veszteséget szenvedhet el.
Ennek egyszerű oka van:
Az ETF-ek mérsékelhetik a vállalatspecifikus kockázatot, de a szisztematikus piaci kockázatot nem tudják teljesen megszüntetni.
Hiába birtokolsz sok különböző vállalatból részesedést, ezekre a cégekre továbbra is hatnak ugyanazok a gazdasági folyamatok és általános piaci tényezők.
Képzeld el, hogy a tojásaidat egyetlen kosár helyett több száz különböző kosárba teszed.
Ezzel csökkented annak következményét, ha egy kosár megsérül. Ha viszont az összes kosarat ugyanarra a teherautóra rakod, és a teherautó felborul, valamennyi kosár veszélybe kerül.
Az A forgatókönyv azt szemlélteti, hogyan mérsékelhető az egyedi részvények kockázata több vállalat bevonásával. A B forgatókönyv pedig megmutatja, miért veszíthet jelentős értéket egy széles piaci ETF is, amikor az egész piacot közös kockázati tényezők érintik.
A jobb diverzifikáció következő lépése tehát nem feltétlenül még több részvény vásárlása.
Érdemes inkább feltenned egy másik kérdést:
Vannak a portfóliómban olyan hozamforrások is, amelyek nem a részvénypiac teljesítményétől függenek?
2. Az eszközök korrelációja: a hatékony portfóliódiverzifikáció kulcsa
A korreláció azt mutatja meg, hogy két befektetés hozama milyen mértékben mozog együtt.A pénzügyi elemzésben a korrelációs együttható (Correlation Coefficient) méri a két eszköz hozama közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét.
Értéke -1 és +1 között lehet.
Ha érted ezeket az értékeket, könnyebben eldöntheted, hogy egy új befektetés valóban javítja-e a portfóliód diverzifikációját, vagy csupán tovább növeli ugyanazoknak a kockázatoknak a súlyát.
Pozitív korreláció: amikor a befektetések együtt emelkednek és esnek
A +1-hez közeli korrelációs együttható azt jelenti, hogy két befektetés hozama jellemzően azonos irányba mozog.Gondolj például két ETF-re, amelyek egyaránt az amerikai nagyvállalatok részvénypiacát követik.
Lehet eltérő a nevük, a kibocsátójuk és a tőzsdei azonosítójuk, de ha hasonló mögöttes részvényekbe fektetnek, a teljesítményük is szinte azonos lehet.
Egy második, erősen korreláló ETF hozzáadása ezért növelheti ugyan az alapok számát a portfóliódban, de nem feltétlenül javítja érdemben a kockázatmegosztást.
Negatív korreláció: amikor az egyik befektetés emelkedik, a másik esik
A -1-hez közeli korrelációs együttható arra utal, hogy két befektetés hozama jellemzően ellentétes irányba mozog.Ha az egyik befektetés gyengén teljesít, a másik értéke emelkedhet, és ezzel részben ellensúlyozhatja a veszteséget.
A múltban bizonyos piaci körülmények között egyes részvények és államkötvények között negatív korreláció volt megfigyelhető.
Van azonban egy fontos korlát:
A részvények és a kötvények korrelációja nem mindig negatív.
Gyorsan emelkedő infláció és kamatlábak mellett mindkét eszközosztály egyszerre veszíthet az értékéből.
Ezért az, hogy a kötvények mennyire tudják mérsékelni a részvénybefektetések kockázatát, az aktuális gazdasági környezettől függ.
Nulla közeli korreláció: amikor a hozamok nem követnek közös mintázatot
Ha a korrelációs együttható 0 közelében van, a két befektetés hozama között nem figyelhető meg egyértelmű lineáris kapcsolat.Például:
- Egy kereskedési stratégia nyereséget és veszteséget is termelhet akkor, amikor a részvénypiac emelkedik.
- Amikor a részvénypiac esik, a stratégia hozama nem feltétlenül követi ugyanazt az irányt.
- A teljesítményét más piaci tényezők, kereskedési jelzések vagy eltérő kockázati források határozhatják meg.
Ez nem jelenti azt, hogy egy korrelálatlannak tekintett stratégia kockázatmentes.
Ugyanúgy okozhat veszteséget, és arra sincs garancia, hogy egy tőzsdei zuhanás idején nyereséges lesz.
A lehetséges előny máshol rejlik:
A hozama nem feltétlenül függ attól, hogy a részvénypiac éppen emelkedik vagy esik.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a nulla közeli korreláció (r ≈ 0) nem jelent teljes függetlenséget. Két befektetés között nemlineáris kapcsolatok is létezhetnek, és szélsőséges piaci helyzetekben egyszerre is szenvedhetnek el veszteséget.
Pozitív korreláció (r > 0) esetén a hozamok jellemzően azonos irányba mozognak. Negatív korreláció (r < 0) mellett inkább ellentétes irányú mozgás figyelhető meg. Nulla közeli korreláció (r ≈ 0) esetén nincs egyértelmű lineáris kapcsolat.
Azoknak a befektetőknek, akiknek a portfóliójában már jelentős súlyt képviselnek a széles piaci ETF-ek, az eltérő hozammintázatú eszközök további diverzifikációs lehetőséget kínálhatnak.
A cél ugyanis nem az, hogy minden befektetésed folyamatosan emelkedjen.
Hanem az, hogy a teljes portfóliód ne ugyanazoktól a piaci tényezőktől függjön.
3. Miért nem mindig elég a részvények és kötvények kombinációja?
Ha már rendelkezel részvény-ETF-ekkel és kötvényalapokkal, joggal merülhet fel benned, hogy szükség van-e további diverzifikációra.A részvények és kötvények kombinációja régóta a hosszú távú befektetés egyik klasszikus megközelítése.
A részvények hosszú távú növekedési lehetőséget kínálnak, míg a jó hitelminőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak, és bizonyos piaci környezetekben mérsékelhetik a portfólió ingadozását.
A két eszközosztály azonban nem minden helyzetben ellensúlyozza egymás kockázatait.
Inflációs sokkok, gyors kamatváltozások vagy romló piaci likviditás idején a részvények és a kötvények egyszerre kerülhetnek nyomás alá.
Más szóval, a részvények és kötvények együttes tartása nem feltétlenül szünteti meg a közös gazdasági kockázatoknak való kitettséget.
Ezért egyes befektetők a hagyományos eszközosztályokon kívül is keresnek további hozamforrásokat.
A megvizsgálható lehetőségek közé tartoznak:
- Piacsemleges stratégiák (Market-Neutral): Arra törekednek, hogy csökkentsék a portfólió érzékenységét a pénzügyi piacok általános irányára.
- Trendkövető stratégiák (Trend-Following): Különböző piacokon kialakuló árfolyamtrendek felismerésével keresnek kereskedési lehetőségeket.
- Több piacon alkalmazott kvantitatív kereskedési stratégiák: Előre meghatározott szabályok vagy statisztikai modellek segítségével azonosítanak kereskedési lehetőségeket különböző piacokon.
- Alternatív befektetések: Olyan eszközöket és stratégiákat foglalnak magukban, amelyek hozamát a hagyományos részvényekétől és kötvényekétől eltérő tényezők befolyásolhatják.
Ezek a stratégiák nem automatikusan biztonságosabbak vagy jövedelmezőbbek az ETF-eknél és a kötvényeknél.
Az sem igaz, hogy minden alternatív befektetés alacsony korrelációt mutat a részvénypiaccal.
Egyes stratégiák mégis figyelmet érdemelhetnek, mert eltérő kereskedési mechanizmusokra, piaci lehetőségekre és kockázati tényezőkre épülnek.
A jó eszközallokáció nem arról szól, hogy olyan befektetést találj, amely soha nem veszít az értékéből. A cél egy olyan portfólió kialakítása, amelynek eredményessége nem egyetlen piaci környezettől függ.
4. Hogyan javíthatják az alacsony korrelációjú stratégiák az ETF-portfólió hatékonyságát?
Itt mutatkozik meg igazán a korreláció gyakorlati jelentősége.Egy portfólió teljes kockázatát nem csupán az egyes befektetések árfolyam-ingadozása határozza meg.
Az is fontos, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző befektetések hozamai.
Képzeljünk el egy két eszközből álló portfóliót.
Az A eszköz egy széles piaci részvény-ETF. A B eszköz pedig egy olyan befektetési stratégia, amelynek hozama csak gyengén korrelál a részvénypiaccal.
Ha a B stratégia várható hozama, kockázata és költségei elfogadhatók, akkor a két eszköz megfelelő arányú kombinációja mérsékelheti a portfólió teljes volatilitását.
Miért?
Mert a két befektetés nem feltétlenül ugyanabban az időszakban emelkedik vagy esik.
Amikor az egyik gyengébben teljesít, a másik viszonylag stabil maradhat, vagy eltérő hozammintázatot követhet.
Ebből alakulhat ki a diverzifikációs előny.
Egyszerű példa: hogyan csökkentheti a diverzifikáció a volatilitást?
Tegyük fel, hogy az A eszköz (egy széles piaci ETF) és a B eszköz (egy alacsony korrelációjú stratégia) évesített volatilitása egyaránt 20%.Tegyük fel azt is, hogy a két eszköz azonos időszakra számított hozamai között nulla a korreláció (ρ = 0).
Ha a portfólió 50%-át az A, másik 50%-át pedig a B eszközbe fekteted, a teljes portfólió elméleti évesített volatilitása körülbelül 14,1%-ra csökken, szemben az egyes eszközök önállóan mért 20%-os volatilitásával.
Az ábra egy hipotetikus diverzifikációs helyzetet szemléltet: Még ha az A és B eszköz a teljes időszak végén pozitív hozamot is ér el, értékük közben jelentősen ingadozhat. Az alacsony korrelációjú befektetések kombinációja hasonló várható hozam mellett egyenletesebb portfólióérték-alakulást eredményezhet.
Ezt nevezzük diverzifikációs előnynek (Diversification Benefit).
A bemutatott növekedési görbék kizárólag szemléltető jellegűek, és nem tükröznek tényleges befektetési eredményeket. A valós teljesítmény a realizált hozamoktól, a korreláció változásától, az eszközök súlyozásától, a tranzakciós költségektől és más kockázati tényezőktől függ. Az alacsony korreláció nem garantál nyereséget.
A jobb diverzifikáció nem jelent garantáltan magasabb nyereséget
A különböző befektetések kombinálásának előnyét néha képletesen az „1+1>2” hatással írják le.Ez azonban nem azt jelenti, hogy két eszköz kombinálásával automatikusan megduplázódik a hozamod.
A lehetséges előny sokkal kézzelfoghatóbb:
Hasonló várható hozam elérése alacsonyabb teljes portfólióvolatilitás mellett.
Ez javíthatja a kockázattal korrigált hozamot (Risk-Adjusted Return), amely azt mutatja meg, hogy a befektetés mekkora teljesítményt ért el a vállalt kockázathoz viszonyítva.
A hosszú távú befektetőknek ezért nem érdemes kizárólag a kumulált hozamra figyelniük.
A volatilitás és a maximális visszaesés (Maximum Drawdown) szintén fontos mutatók.
Egy befektetési stratégia hosszú távon vonzónak tűnhet, de egy nagy tőzsdei esés során nehéz lehet kitartani mellette.
Egy kezelhető kockázatú portfólió segíthet abban, hogy következetesen tartsd magad a hosszú távú befektetési tervedhez.
5. Három eszközallokációs megoldás ETF-befektetőknek
Tegyük fel, hogy a széles piaci ETF-ek már most is a portfóliód alapját képezik.Hiszel a részvénybefektetések hosszú távú lehetőségeiben, és elfogadod a piac természetes ingadozásait.
Egy alacsony korrelációjú stratégia hozzáadásának ezért nem feltétlenül a lehető legmagasabb hozam elérése a célja.
Sokkal inkább az, hogy a teljes portfóliód kevésbé függjön a részvénypiac alakulásától.
Érdemes összehasonlítani három lehetséges megközelítést.
A portfólió: 100% széles piaci ETF
Ez a megoldás egyszerű, átlátható és általában viszonylag alacsony költségű.Közvetlenül részesedhetsz az ETF által követett részvénypiac teljesítményéből.
Hátránya, hogy a portfólió kockázata nagyrészt a részvénypiachoz kötődik. Egy jelentősebb piaci korrekció komoly értékvesztést okozhat.
B portfólió: széles piaci ETF + kötvények
Ez a megközelítés egy másik eszközosztállyal egészíti ki a részvénybefektetéseket.A jó hitelminőségű kötvények kamatjövedelmet biztosíthatnak, és bizonyos piaci körülmények között mérsékelhetik a portfólió ingadozását.
Ugyanakkor a kamatkockázat, a hitelkockázat és a részvények, illetve kötvények egyidejű árfolyamesésének lehetősége továbbra is fennáll.
C portfólió: széles piaci ETF + alacsony korrelációjú kvantitatív stratégiák
Ez a megoldás egy olyan szabályalapú kereskedési stratégiával bővíti a portfóliót, amelynek célja a részvénypiac irányától kevésbé függő hozam elérése.Ha a stratégia alacsony korrelációt mutat, és elfogadható kockázat-hozam jellemzőkkel rendelkezik, javíthatja a teljes portfólió diverzifikációjának hatékonyságát.
A kvantitatív kereskedésnek azonban saját kockázatai vannak, például a tőkevesztés, a modellek hibája, a likviditási problémák, a tőkeáttétel és a megbízások végrehajtásával kapcsolatos kockázatok.
A múltbeli alacsony korreláció ráadásul nem garantálja, hogy a stratégia súlyos piaci válság idején is megvédi a portfóliót.
E három megközelítés közül egyik sem tekinthető minden befektető számára a legjobbnak.
Nem is zárják ki egymást: a részvények, kötvények és kvantitatív stratégiák együttes alkalmazását is érdemes lehet megvizsgálni.
A hipotetikus összehasonlítás szerint az A portfólió (100% széles piaci ETF) maximális visszaesése −32%, a B portfólióé (ETF és kötvények) −24%, míg a C portfólióé (ETF és alacsony korrelációjú stratégiák) −18%.
A példa azt szemlélteti, hogy a különböző hozamforrások miként segíthetnek mérsékelni a portfólió veszteségeit piaci visszaesések idején. Ezek azonban hipotetikus számok, nem tényleges befektetési eredmények. A valós diverzifikációs előnyöket történelmi adatok alapján kell értékelni.
A megfelelő eszközallokáció a befektetési céljaidtól, a kockázattűrésedtől, az időtávodtól és az egyes befektetések portfólión belüli szerepétől függ.
6. Milyen szerepe lehet a kvantitatív kereskedésnek egy ETF-portfólióban?
Ha már befektetsz széles piaci ETF-ekbe, nem biztos, hogy egy újabb részvény-ETF a leghasznosabb következő lépés.Talán érdemesebb egy másik kérdést feltenned:
„Előnyös lehetne a portfólióm számára egy olyan hozamforrás, amelyhez nincs szükség emelkedő részvényárfolyamokra?”
Ezt a befektetési szemléletet szeretné bemutatni a Mr.Forex a kvantitatív kereskedési stratégiáin keresztül.
Hozamlehetőségek a részvénypiac irányától függetlenül
A Mr.Forex kvantitatív kereskedési stratégiáinak célja, hogy a hagyományos részvénypiaci befektetésektől eltérő hozamforrásokat kínáljanak.Az értékelésük egyik fontos mutatója a stratégia hozamai és a széles részvénypiac hozamai közötti historikus korreláció.
Ha azonos időszakra és azonos adatsűrűséggel számított hozamokat hasonlítunk össze, a 0-hoz közeli korrelációs együttható arra utal, hogy a megfigyelt időszakban nem volt egyértelmű lineáris kapcsolat a stratégia és a részvénypiac hozamai között.
Az ilyen stratégiák ezért eltérő diverzifikációs tulajdonságokat mutathatnak, mint a hagyományos részvény-ETF-ek.
A korreláció azonban nem állandó.
A piaci környezet változik, és egy korábban alacsony korrelációjú stratégia a jövőben másképp is viselkedhet.
Az ETF-ek kiegészítése, nem feltétlenül a lecserélésük
A Mr.Forex-nél nem gondoljuk, hogy minden befektetőnek el kellene adnia meglévő ETF-jeit, és kizárólag kvantitatív kereskedésre kellene váltania.Az ETF-ek továbbra is a hosszú távú portfólió alapját képezhetik.
A kvantitatív stratégiák pedig lehetséges kiegészítő hozamforrásként értékelhetők.
Nem csupán az számít, hogy egy kereskedési stratégia önmagában mekkora hozamot ért el.
A fontosabb kérdés az, hogy a stratégia hozzáadása javítja-e a meglévő ETF-portfóliód teljes kockázat-hozam profilját.
Ehhez többek között a következőket érdemes megvizsgálni:
- Csökken-e a kombinált portfólió volatilitása?
- Mérséklődik-e a maximális visszaesés?
- Javul-e a kockázattal korrigált hozam?
- A tranzakciós költségek levonása után is megmaradnak-e az esetleges előnyök?
Ezek a kérdések segítenek érdemben megítélni, hogy a kvantitatív kereskedés milyen szerepet tölthet be az eszközallokációban.
4 fontos mutató, amelyet nézz meg egy kvantitatív stratégia kiválasztása előtt
Akár a Mr.Forex, akár más kvantitatív kereskedési szolgáltató stratégiáit értékeled, a kumulált hozam önmagában nem ad teljes képet.Különösen erre a négy tényezőre figyelj:
- Korreláció a részvénypiaccal: Milyen szorosan követték a stratégia historikus hozamai a részvénypiacot, és mennyire maradt stabil ez a kapcsolat különböző piaci környezetekben.
- Maximális visszaesés (Maximum Drawdown): A portfólió értékének legnagyobb történelmi százalékos csökkenése egy korábbi csúcstól egy későbbi mélypontig.
- Kockázattal korrigált hozam: Az elért hozam a vállalt kockázathoz viszonyítva.
- A teljesítménytörténet hossza: Átélt-e a stratégia különböző piaci időszakokat, és rendelkezésre áll-e elegendő adat a megalapozott értékeléshez.
Mielőtt eldöntenéd, hogy egy alacsony korrelációjú stratégia illik-e a portfóliódhoz, tekintsd át a Mr.Forex által közzétett historikus teljesítményadatokat és kockázati mutatókat.
A cél nem pusztán egy önmagában vonzó hozamot felmutató stratégia megtalálása, hanem annak megértése, hogyan működhet együtt a már meglévő befektetéseiddel.
7. Gyakori kérdések az ETF-ekről és a portfólió diverzifikációjáról
1. kérdés: Egy széles piaci ETF önmagában nem biztosít elegendő diverzifikációt?
Egy széles piaci ETF sok vállalat között osztja meg a befektetett tőkét, így mérsékli az egyes cégekhez kapcsolódó kockázatot.Ugyanakkor továbbra is ki van téve a teljes részvénypiac mozgásainak.
A szélesebb körű diverzifikációt kereső befektetők kötvényeket és más, alacsony korrelációjú befektetéseket is értékelhetnek, különös tekintettel arra, hogyan változtatják meg a portfólió teljes kockázatát.
2. kérdés: Mit jelent a nulla korreláció a befektetéseknél?
Nulla közeli korrelációról akkor beszélünk, ha két eszköz hozamai közötti korrelációs együttható 0 körül van.Ez azt jelzi, hogy a historikus hozamok között nincs egyértelmű lineáris kapcsolat.
Nem jelenti azonban azt, hogy a befektetések teljesen függetlenek egymástól, vagy hogy ne okozhatnának veszteséget.
3. kérdés: Jobb a nulla korreláció, mint a negatív?
Nem feltétlenül.A negatívan korreláló befektetések bizonyos piaci veszteségeket közvetlenebbül ellensúlyozhatnak, de ez a kapcsolat idővel megváltozhat.
A nulla közeli korrelációjú befektetések ezzel szemben eltérő hozamforrásokat kínálhatnak.
Mindkét lehetőséget a várható hozam, a volatilitás, a költségek és a szélsőséges piaci helyzetekben jelentkező kockázatok alapján kell értékelni.
4. kérdés: A kvantitatív kereskedési stratégiák mindig függetlenek a részvénypiactól?
Nem.A kvantitatív kereskedés előre meghatározott szabályok, statisztikai modellek vagy algoritmusok alapján hozott kereskedési döntéseket jelent.
A stratégiák kialakításuktól függően pozitív, negatív vagy alacsony korrelációt is mutathatnak a részvénypiaccal.
A tényleges korrelációt historikus hozamadatok alapján kell kiszámítani.
5. kérdés: Egy alacsony korrelációjú stratégia mindig csökkenti a portfólió kockázatát?
Nem.A hatás függ a stratégia saját volatilitásától, a meglévő befektetésekkel fennálló korrelációjától, a portfólión belüli súlyától és a piaci környezettől.
Egy rendkívül volatilis stratégia még akkor is növelheti a teljes kockázatot, ha a részvénypiaccal csak gyengén korrelál.
A normál piaci időszakokban megfigyelt alacsonyabb volatilitás sem garantál védelmet a súlyos veszteségekkel szemben rendkívüli piaci helyzetekben.
6. kérdés: Kombinálható az ETF-befektetés a kvantitatív másolásos kereskedéssel?
Egyes befektetők számára megfelelő lehet, de ez a személyes pénzügyi helyzettől, a befektetési céloktól és a kockázattűréstől függ.A kvantitatív másolásos kereskedés (copy trading) során egy másik kereskedési stratégia ügyleteit követik vagy másolják. Ez eltérő hozamforrásokhoz biztosíthat hozzáférést, ugyanakkor tőkevesztéssel, eltérő ügyletvégrehajtással és a stratégia kudarcával kapcsolatos kockázatokat is hordoz.
Befektetés előtt ezért fontos alaposan megérteni a stratégia működését, a kereskedési feltételeket és a kapcsolódó kockázatokat.
A lényeges kérdés nem az, hogy van-e már ETF-ed.
Hanem az, hogy az új stratégia valóban hozzájárulhat-e a teljes portfóliód diverzifikációjához.
Összegzés: a valódi diverzifikáció több, mint újabb ETF-ek vásárlása
A széles piaci ETF-ek sok befektető számára továbbra is megfelelő alapot jelenthetnek a hosszú távú vagyonépítéshez.De több száz vállalat részvényeinek birtoklása nem ugyanaz, mint egy többféle, egymástól eltérő hozamforrásra épülő portfólió kialakítása.
Az első megközelítés a részvénypiacon belül osztja meg a kockázatot.
A második a teljes portfólió közös piaci kockázati tényezőktől való függését igyekszik mérsékelni.
A részvények, a kötvények és az alacsony korrelációjú kvantitatív stratégiák különböző szerepeket tölthetnek be.
Nem feltétlenül kell egymást helyettesíteniük.
Sokkal fontosabb megvizsgálni, hogy megfelelő kombinációjuk javíthatja-e a kockázat és a várható hozam közötti egyensúlyt.
Az átgondolt eszközallokáció nem pusztán a legmagasabb hozamú befektetés kereséséről szól. A cél olyan befektetések összeállítása, amelyek hosszú távú pénzügyi céljaidat szolgálják, miközben a vállalt kockázat összhangban marad a lehetőségeiddel.
Ha a széles piaci ETF-ek már most is a portfóliód alapját alkotják, érdemes lehet olyan stratégiákat is megvizsgálni, amelyek hozama nem kizárólag a részvénypiac irányától függ.
Fedezd fel, mivel egészíthetik ki portfóliódat az alacsony korrelációjú stratégiák
Ismerd meg a Mr.Forex kvantitatív kereskedési stratégiáit, és tekintsd át historikus teljesítményüket, részvénypiaci korrelációjukat és legfontosabb kockázati mutatóikat.Mérlegeld, hogy egy eltérő hozamforrás hasznos kiegészítője lehet-e meglévő ETF-befektetéseidnek.
Kockázati figyelmeztetés: Ez a cikk kizárólag pénzügyi ismeretterjesztési és általános tájékoztatási célokat szolgál. Nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak, és nem jelent hozam- vagy nyereséggaranciát. Minden szimulált adat kizárólag a befektetési alapelvek szemléltetésére szolgál, és nem tükrözi egyetlen kereskedési stratégia tényleges teljesítményét sem. A múltbeli hozamok és korrelációs együtthatók nem garantálják a jövőbeli eredményeket. A kvantitatív kereskedés és a másolásos kereskedés (copy trading) a befektetett tőke részleges vagy teljes elvesztésének kockázatával jár. Befektetés előtt alaposan vizsgáld meg az adott stratégiát, a kereskedési feltételeket, a kapcsolódó díjakat és a lehetséges kockázatokat.
繁體中文 
العربية 
বাংলা 
简体中文 
香港中文 
Čeština 
Dansk 
Nederlands 
English 
Français 
Deutsch 
Ελληνικά 
हिन्दी 
Magyar 
Bahasa Indonesia 
Italiano 
日本語 
한국어 
Bahasa Melayu 
Norsk bokmål 
Polski 
Português do Brasil 
Português 
Română 
Русский 
Español de Argentina 
Español de México 
Español 
Svenska 
ไทย 
Türkçe 
Українська 
اردو 
Tiếng Việt